Nem hozott fordulatot a nyár eleje a magyar építőiparban. Júniusban ismét csökkent a termelés, az épületépítések különösen gyengén teljesítettek, az újonnan megkötött szerződések volumene pedig több mint 40 százalékkal zuhant egyetlen év alatt. Miközben kevesebb a munka, az építési költségek tovább emelkednek. Az ágazatot jelenleg elsősorban az út- és vasútépítések tartják mozgásban.
A Központi Statisztikai Hivatal augusztus 13-án közzétett friss adatai alapján 2026 júniusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 1,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A munkanaptényezővel korrigált adat ennél lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat: eszerint 5 százalékos volt az éves visszaesés.
Az előző hónaphoz viszonyítva sem sikerült növekedést elérni. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok alapján júniusban 3,9 százalékkal kisebb volt az építőipar teljesítménye, mint májusban.
Az épületek húzzák lefelé az ágazatot
A részletes adatokból jól látható, hogy az építőiparon belül jelentős különbségek alakultak ki. Az épületek építésének volumene éves összehasonlításban 5,5 százalékkal csökkent, miközben az egyéb építményeké 5,6 százalékkal emelkedett.
Még látványosabb az eltérés, ha az egyes építőipari ágazatokat vizsgáljuk. Az épületek építésénél 22,1 százalékos zuhanást regisztráltak, ezzel szemben az egyéb építmények építése 28,3 százalékkal bővült.
Utóbbi eredmény mögött döntően az infrastruktúra-fejlesztések állnak: az út- és vasútépítések volumene 49,6 százalékkal ugrott meg az előző év azonos hónapjához képest. Ez önmagában 33 százalékponttal járult hozzá az egyéb építmények ágazatának növekedéséhez.
A speciális szaképítés – amely az ágazaton belül a legnagyobb súlyt képviseli – lényegében stagnált, mindössze 0,6 százalékos növekedést produkált.
Aggasztó jel: 42 százalékkal zuhantak az új szerződések
A júniusi termelési adatoknál talán még fontosabb, hogy milyen mennyiségű munkával rendelkeznek a vállalkozások a következő időszakra.
Ebből a szempontból a friss számok kifejezetten kedvezőtlenek.
A júniusban megkötött új építőipari szerződések volumene 41,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
Az épületekre kötött új szerződések volumene 16,8 százalékkal csökkent, az egyéb építmények esetében pedig ennél is drasztikusabb, 58,6 százalékos visszaesést mértek.
Ez azért különösen fontos mutató, mert az új szerződések alakulása jelzi, hogy mennyi új munka érkezhet a vállalkozásokhoz a következő hónapokban.
A már meglévő megrendelések állománya ugyanakkor ennél stabilabb képet mutat. Az építőipari vállalkozások június végi teljes szerződésállománya 0,4 százalékkal volt kisebb a 2025. júniusinál. Az épületekre vonatkozó állomány 1,5 százalékkal csökkent, míg az egyéb építményeknél 0,1 százalékos növekedést mértek.
Az első félév egésze sem hozott növekedést
Nem csupán egyetlen gyenge hónapról van szó. 2026 első hat hónapjában összességében 0,7 százalékkal kisebb volt az építőipari termelés volumene, mint 2025 azonos időszakában.
Ez azért is figyelemre méltó, mert 2025 egészében még 2,8 százalékos éves növekedést ért el az ágazat. A 2026-os év első fele tehát egyelőre nem tudta továbbvinni az előző év egészében látott bővülést.
Kevesebb munka, magasabb árak
A vállalkozások helyzetét tovább nehezíti, hogy a gyengébb termelés nem járt együtt az építési árak csökkenésével.
2026 második negyedévében 5,3 százalékkal voltak magasabbak az építőipari termelői árak, mint egy évvel korábban. Az első negyedévhez képest pedig mindössze három hónap alatt további 1,9 százalékos drágulás következett be.
A legnagyobb áremelkedést a speciális szaképítésben mérték, ahol 5,8 százalékkal nőttek az árak éves összevetésben. Az egyéb építmények építésénél 5,1, az épületek építésénél pedig 4,5 százalékos volt a drágulás.
Mindez azt jelenti, hogy az ágazat egyszerre küzd a megrendelések bizonytalanságával és a tovább emelkedő költségszinttel.
Mikor jöhet a fordulat?
A következő hónapok egyik kulcskérdése az lesz, hogy az állami és uniós finanszírozású beruházások milyen ütemben tudnak megjelenni a piacon.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségénél (ÉVOSZ) is kiemelt témának számítanak az ágazat növekedési lehetőségei. A szervezet júliusi szakmai beszélgetésében többek között az uniós forrásokat, a lakásfelújítási programokat, a várható állami beruházásokat és a piaci bizalom helyreállítását emelte a következő időszak meghatározó kérdései közé.
A júniusi KSH-adatokban azonban egyelőre még nem látszik egyértelmű fordulat. Miközben az út- és vasútépítések jelentős növekedése javítja az összképet, az épületépítések visszaesése és különösen az új szerződések 41,9 százalékos zuhanása komoly figyelmeztetés.
Az év második felében így nem pusztán az lesz a kérdés, hogy növekedésnek indul-e ismét az építőipar, hanem az is, hogy érkezik-e elegendő új megrendelés ahhoz, hogy a mostani visszaesés ne váljon tartós tendenciává.
Indexkép: depositphotos
