Augusztus végére lezárult 16, felsőoktatási feladatot nem végző közérdekű vagyonkezelő alapítvány megszüntetése. A kormány tájékoztatása szerint legalább 1284 milliárd forint könyv szerinti értékű vagyon kerül ismét közvetlen állami ellenőrzés alá. Az érintett szervezetek kuratóriumait korábban több ismert közéleti szereplő, köztük Orbán Balázs, Lázár János, Áder János és Demeter Szilárd vezette.
Fontos pontosítás, hogy az 1284 milliárd forint nem ennyi készpénzt jelent. Az összeg vállalati részesedésekből, értékpapírokból, ingatlanokból, pénzeszközökből és más vagyonelemekből áll össze, amelyek értékét könyv szerinti adatok alapján határozták meg.
Három alapítvány kezelte a vagyon jelentős részét
A legnagyobb vagyonnal a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány rendelkezett: az általa kezelt eszközök könyv szerinti értéke megközelítette az 575 milliárd forintot. A szervezet kuratóriumának elnöki tisztségét Orbán Balázs töltötte be.
A MOL–Új Európa Alapítvány vagyonát több mint 262 milliárd forintra tették, míg a Lázár János vezette Jövő Nemzedék Földje Alapítvány közel 108 milliárd forintnyi vagyont kezelt. Ez a három szervezet adta az államhoz visszakerülő vagyon mintegy háromnegyedét.
A megszüntetés érintette többek között az Áder János által vezetett Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt, valamint a korábban Demeter Szilárd irányítása alatt álló Magyar Kultúráért Alapítványt is.
Részvényekben van a vagyon legnagyobb része
Az állami ellenőrzés alá kerülő vagyonelemek között a vállalati részesedések képviselik a legnagyobb értéket: ezek összege meghaladja a 845 milliárd forintot.
Emellett közel 162 milliárd forintnyi pénzeszköz, mintegy 89 milliárd forint értékű értékpapír és csaknem 88 milliárd forintnyi ingatlan is visszakerül az államhoz. A fennmaradó rész további vagyonelemekből, követelésekből és egyéb eszközökből állhat; a kormány közleménye ezek részletes összetételét nem ismertette.
Az alapítványok jogilag már korábban megszűntek
A folyamat több lépcsőben zajlott. A Magyar Közlönyben július közepén megjelent kormányhatározat alapján a 16 alapítvány megszűnésének időpontja július 31. volt. A szervezetek ügyeinek lezárására és vagyonuk elszámolására külön biztosokat jelöltek ki. Az elszámolási, vagyonátadási és felszámolási folyamat augusztus 31-ével fejeződött be.
A változás nem jelenti automatikusan az alapítványok által végzett minden tevékenység megszűnését. A kormány közlése szerint a közfeladatokat állami intézmények vagy más kijelölt szervezetek veszik át. Az MCC oktatási és művelődési feladatai például a Nemzeti Tehetség Központhoz kerültek.
Uniós kifogások is szerepet játszottak
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszere évek óta vita tárgya volt. Az Európai Unió elsősorban az összeférhetetlenségi szabályokat, a kuratóriumok működését, valamint az uniós pénzek felhasználásának ellenőrizhetőségét kifogásolta. Az Európai Tanács még 2022-ben korlátozásokat vezetett be az ilyen alapítványokkal és az általuk fenntartott intézményekkel kötendő új uniós pénzügyi kötelezettségvállalásokra.
A kabinet szerint a nem felsőoktatási alapítványok megszüntetésével átláthatóbbá válik a közvagyon kezelése, és egy akadály is elhárulhat bizonyos uniós források megszerzése elől. Ez ugyanakkor nem jelenti valamennyi visszatartott támogatás automatikus felszabadítását: arról az uniós intézmények külön értékelések és döntések alapján határoznak.
A most lezárult folyamat csak a felsőoktatási tevékenységet nem végző alapítványokat érintette. Az egyetemeket fenntartó szervezetek átalakítása külön ütemben folytatódik.
Források: Magyarország Kormánya, Magyar Közlönyről szóló összefoglaló, az Európai Unió 2022/2506-os végrehajtási határozata
Indexkép: Lázár János Facebook
