A gyermekvédelmi szakellátásban élő fiatalok közül sokan úgy érzik, elsősorban saját magukra és társaikra számíthatnak. Az országos vizsgálat bántalmazásról, megfélemlítésről, elhallgatott panaszokról, súlyos férőhely- és szakemberhiányról számol be. A kormány 9,5 milliárd forintos krízisprogrammal és törvénymódosításokkal reagálna a feltárt problémákra.
Megrázó képet fest a magyar gyermekvédelmi rendszer állapotáról a nyilvánosságra hozott, több mint kétszáz oldalas jelentés. A felmérés készítői 12 vármegye 18 intézményét, illetve szakmai egységét keresték fel, csaknem százórányi személyes beszélgetést folytattak, mintegy ötszáz szakemberrel és az ellátásból kikerült fiatalokkal találkoztak. Emellett 750 oldalnyi korábbi dokumentumot is feldolgoztak.
A vizsgálat szerint 2026-ra a folyamatos válságkezelés vált a gyermekvédelmi rendszer mindennapi működésévé, miközben a megfelelő, személyre szabott ellátás sok esetben inkább kivételnek számít. A jelentés teljes anyaga a kormány honlapján olvasható.
Sok gyerek számára a hallgatás tűnik biztonságosabbnak
Különösen súlyos megállapításokat tartalmaznak a gyermekekkel és fiatalokkal készített beszélgetések. Többen arról számoltak be, hogy egy újonnan érkező társuknak azt tanácsolnák: elsősorban önmagára számítson, mert nem biztos, hogy más megvédi.
A dokumentum szerint ez nem egészséges önállóságot, hanem kényszerű önvédelmet jelent. Előfordult, hogy a gyermekek jelzései után nem történt érzékelhető intézkedés, nem tájékoztatták őket az ügy folytatásáról, vagy egy konfliktusban automatikusan a felnőtt szavát tekintették hitelesebbnek. Emiatt egyes fiatalok attól tarthatnak, hogy a bántalmazás bejelentése további bajt hoz rájuk.
Az egyik megszólaló úgy fogalmazott, nem meri elmondani, mi történt vele, mert nem tudhatja, milyen következményekkel jár majd a vallomása.
A társak védelmet, de veszélyt is jelenthetnek
Megfelelő felnőtt jelenlét hiányában a gyerekek között sajátos erőviszonyok alakulhatnak ki. Miközben a sorstársak sokszor támogatják és segítik egymást, a csoportokon belül megjelenhet a megfélemlítés, a zaklatás és a fizikai erőszak is.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy eltérő életkorú, különböző traumákat átélt, valamint súlyos pszichés vagy magatartási problémákkal küzdő gyerekek kerülhetnek egy közösségbe. A jelentés olyan esetről is beszámol, amikor bántalmazás közben bútorokkal torlaszolták el egy szoba ajtaját.
A készítők szerint az intézmények ellenőrzésekor ezért nem elegendő az épületek és a felszereltség állapotát vizsgálni. Arra is figyelni kell, miként bánnak a gyerekekkel, milyen kapcsolatok alakultak ki a mindennapokban, és mutatkoznak-e félelemre vagy megfélemlítésre utaló jelek. Ehhez előre be nem jelentett vizsgálatokat és a gondozóktól független, bizalmas beszélgetéseket is szükségesnek tartanak.
A jelentés ugyanakkor pozitív tapasztalatokról is beszámol: számos olyan szakember dolgozik az ellátásban, aki a rendkívül nehéz körülmények ellenére is képes biztonságot és kiszámíthatóságot teremteni a fiatalok számára.
Több tízezer gyerek érintett
A kormányzati összesítés szerint Magyarországon csaknem 130 ezer gyermeket tartanak nyilván veszélyeztetettként, 23 ezer fiatal pedig állami gondoskodásban él. Évente átlagosan mintegy 17 ezer szökést regisztrálnak, és körülbelül 800 gyermek tartósan szökésben van.
A szakellátásban komoly férőhelyhiány alakult ki, miközben az intézmények munkaerőhiánnyal, elavult eszközökkel és túlzott adminisztrációval küzdenek. A gyermekek elhelyezését sok esetben nem az egyéni szükségleteik, hanem az éppen rendelkezésre álló helyek határozzák meg. Ezt a problémát egy, a jelentésben szereplő mondat érzékelteti a legélesebben: sokszor nem a gyermeknek keresnek megfelelő nevelőszülőt, hanem a rendelkezésre álló nevelőszülőhöz próbálnak gyermeket találni.
Valójában hétköznapi gyerekkort szeretnének
Amikor a fiatalokat arról kérdezték, mitől lenne jobb az életük, nem rendkívüli kívánságokat fogalmaztak meg. Elegendő tiszta ruhát, megfelelő étkezést, taneszközöket, internet-hozzáférést, valamint sportolási és zenei lehetőséget szeretnének. Vagyis mindazt, ami más gyermekek számára egy átlagos gyerekkor természetes része lehet.
A dokumentum arra is felhívja a figyelmet, hogy a problémák megelőzése nem működik megfelelően. Ha a családok időben hozzáférnének helyi szociális, pszichológiai és más támogató szolgáltatásokhoz, számos esetben elkerülhető lenne, hogy a nehézségek a gyermek családból történő kiemeléséig súlyosbodjanak.
9,5 milliárd forintos krízisprogram indul
Magyar Péter miniszterelnök a jelentés bemutatásakor bejelentette, hogy a kormány 9,5 milliárd forintos azonnali intézkedéscsomagot indít. Ebből mintegy hatmilliárd forint jut szakmai programokra, 3,4 milliárdot pedig informatikai, műszaki és tárgyi fejlesztésekre fordítanak.
A program keretében:
- 184 új vagy új feladatot ellátó férőhelyet alakítanak ki;
- 80 gyermek számára külön krízisellátást hoznak létre;
- 15 speciális gyermekotthonban 120 fiatal ellátását erősítik meg;
- bentlakásos addiktológiai rehabilitáció indul;
- regionális pszichológiai, pszichiátriai és gyógypedagógiai csapatokat állítanak fel;
- 440 millió forint jut veszélyeztetett serdülő lányok és fiatal édesanyák támogatására;
- 1,5 milliárd forintból a gyermekvédelemben dolgozók lelki és szakmai támogatását segítik.
Külön program foglalkozik majd azokkal a csecsemőkkel is, akik megfelelő elhelyezés hiányában maradnak hosszabb ideig kórházban. A krízisprogram részleteit itt ismertette a kormány.
Nyolc napon belül fel kellene mérni a kórházban maradt gyermekek helyzetét
A kormány gyermekvédelmi törvénycsomagot is készített. A tervek szigorítanák a kiskorúak számára hozzáférhető, szexuális erőszakot, kizsákmányolást vagy manipulációt népszerűsítő tartalmak szabályozását. A közterületi reklámokra, politikai hirdetésekre és médiatartalmakra szintén szigorúbb előírások vonatkoznának.
A javaslat alapján az államnak legfeljebb nyolc napon belül fel kellene mérnie a kórházban maradt gyermek helyzetét, hogy megfelelő ellátási hely hiányában senki ne töltsön hónapokat indokolatlanul egy kórházi ágyon. A tervezett törvényi változásokról külön tájékoztató jelent meg.
Politikai vita is kialakult a jelentés körül
Magyar Péter szerint a korábbi kormány ismerte a gyermekvédelmi rendszer súlyos problémáit, mégsem hozott megfelelő intézkedéseket. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy véget kell vetni a problémák tagadásának, és nagyobb hangsúlyt kell helyezni a szükséges forrásokra, valamint a felelősök elszámoltathatóságára.
A Fidesz részéről Bóka János parlamenti frakcióvezető azzal vádolta a kormányfőt, hogy politikai célokra használja a gyermekvédelem ügyét, és szándékosan a kötcsei találkozó idejére időzítette a bejelentést. A politikus azt is közölte, hogy nincs tudomása a miniszterelnök által említett, korábban titkosított jelentésről.
A most bejelentett program önmagában nem szüntetheti meg a hosszú idő alatt felhalmozódott problémákat. A jelentés legfontosabb üzenete azonban egyértelmű: a rendszer átalakítását a gyermekek meghallgatásával, a bizalom helyreállításával és a mindennapi biztonság megteremtésével kell kezdeni.
Indexkép: Egri Élet
