Közel 192 milliárd forintot szánnának az egészségügyi bérek emelésére 2027-ben, a szakdolgozói kamara szerint azonban a tervezett keret és az ütemezés is elmarad a korábbi vállalásoktól. A vita középpontjában az áll: mikor és mekkora segítséget kapnak azok, akik nap mint nap működtetik a betegellátást.
A jövő évre bejelentett egészségügyi többletforrás nem oszlatta el a szakdolgozók elégedetlenségét. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) üdvözli, hogy a bérfejlesztés megjelent a költségvetési tervekben, de nagyobb összeget, korábbi bevezetést és érdemi szakmai egyeztetést sürget.
A kormányzati tájékoztatás szerint az állami egészségügy 2027-ben 510 milliárd forinttal több pénzből gazdálkodhatna. Ebből csaknem 192 milliárdot fordítanának a szakdolgozók, a háttérdolgozók és az érintett szolgáltatói kör béremelésére. Az intézkedés mintegy 123 500 embert érintene.
Két százalékszám szerepel a tájékoztatásokban
A bejelentések értelmezésénél lényeges különbség, hogy a béremelés és a nettó jövedelem változása nem ugyanaz.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter tájékoztatásában átlagosan 15 százalékos ágazati béremelés szerepel. A közölt infografika szerint az egyéb személyijövedelemadó-kedvezményekkel együtt a dolgozók jövedelme átlagosan 17 százalékkal emelkedhet. Ezért a két adat nem kezelhető úgy, mintha azonos tartalmú, mindenkinek egyformán járó fizetésemelést jelentene.
Az átlagos emelésből önmagában az sem állapítható meg, hogy egy adott munkakörben, meghatározott szolgálati idővel dolgozó szakember pontosan mennyivel kereshet majd többet.
A kamara szerint kisebb a keret a vártnál
A MESZK október 19-i közleménye szerint korábban arra számítottak, hogy az egészségügynek ígért 500 milliárd forintos többlet legalább felét szakdolgozói bérekre fordítják. Ez legalább 250 milliárd forintot jelentene, a most ismertetett keret tehát mintegy 58 milliárddal marad el ettől.
A szervezet az időzítést is kifogásolja. Állításuk szerint korábban reális lehetőségként merült fel a még 2026-ban megvalósuló bérrendezés, miközben a mostani bejelentés 2027-ről szól. A kamara közleményének megjelenésekor a kezdő hónapot, illetve az emelés munkakörök és pályaszakaszok közötti elosztását sem ismerte.
Az érdekképviselet azt is sérelmezi, hogy a korábbi ígéretek ellenére nem hívták meg az egyeztetésekre. Három változtatást kérnek: nagyobb bérkeretet, még idei emelést és részvételt a részletszabályok kidolgozásában. Egyúttal jelezték, készek a közös munkára, és a végleges értékeléssel megvárják a pontos számokat.
Az utánpótlás miatt is sürgető a rendezés
A bérvita hátterében hosszabb ideje fennálló létszámproblémák húzódnak meg. Az OECD Health at a Glance 2025 című kiadványának magyar országértékelése szerint Magyarországon ezer lakosra 5,5, az ellátásban dolgozó ápoló jutott, míg az OECD-átlag 9,2 volt. Ezek a jelentésben közölt összehasonlító adatok, nem a jelenlegi üres álláshelyek számát mutatják.
Az utánpótlás szempontjából szintén figyelmeztető az OECD megállapítása: Magyarország azon országok közé tartozik, ahol a vizsgált 15 évesek kevesebb mint egy százaléka képzelte el magát ápolóként. Ez önmagában nem jelzi előre a későbbi pályaválasztást, de rámutat a szakma vonzerejének problémájára.
A MESZK már májusi helyzetértékelésében is együtt említette a túlterheltséget, az idősödő szakemberállományt és a növekvő adminisztrációt. A kamara szerint a megfelelő utánpótláshoz a képzés és a munkafeltételek javítása is szükséges.
Gyógyszerekre és a kórházi körülmények javítására is jutna többlet
A rendelkezésre bocsátott költségvetési ismertetés alapján a bérrendezés mellett több betegellátási terület finanszírozását is növelnék. A nagy költségű kórházi gyógyszerekre 95 milliárd, a patikai gyógyszertámogatásokra további 38 milliárd forintos többletet terveznek.
A kórházi működésre 51 milliárddal, a klimatizálásra 25 milliárddal, az étkeztetésre 10 milliárddal jutna több. Külön forrást jelöltek meg a mentőellátás fejlesztésére, CT- és MR-berendezések beszerzésére, valamint a várólisták rövidítésére is.
Ezek az összegek egyelőre tervezett előirányzatok. A tényleges változást az elfogadott költségvetés, a végrehajtás szabályai és a források felhasználása határozza majd meg.
A szakdolgozók számára közben továbbra is a személyes következmények a legfontosabbak: mikortól változik a fizetésük, mekkora emelést kapnak, és javulnak-e a mindennapi munkavégzés feltételei. A most közzétett átlagok ezekre még nem adnak teljes választ.
Indexkép: depositphotos
Kapcsolódó cikkek:
