Puszi, Kitty
A Netflix néha úgy tol elénk sorozatokat, mint egy édességes polcot a pénztár mellett. Színes, gyors, könnyen fogy, az ember pedig csak utólag veszi észre, hogy már három epizód lecsúszott.
Mielőtt tovább mennél egy ajándék, neked kedves Kikötő olvasó. Egy vers, ami igaz, egy vers, ami talán mégis lehet szép. Címe: Búcsúcsók. Előadja: Hederman Stellahttps://www.facebook.com/krisztiansversei
Az XO, Kitty első látásra pontosan ilyen. Külföldi suli, szöuli díszlet, szerelmi zűrök, jó arcok, gyors vágások, kamaszenergia. A képernyőn minden mozog. Valaki félreért valamit, valaki rosszkor lép be, valaki túl későn mondja ki, amit már mindenki sejt. Ismerős recept. Aztán kicsit tovább nézed, és a cukormáz alatt megjelenik valami komolyabb. Kitty Song Covey nem egyszerűen szerelmet keres. Önmagát próbálja összerakni, csak közben minden darab más ember kezében van. Írta: Barna Krisztián
Ez a sorozat igazi tétje. A történet Kittyt Szöulba viszi, a Korean Independent School of Seoulba, vagyis a KISS-be, ahol a szerelem, a családi múlt és az önismeret egyszerre kezd el szétesni körülötte. A második évadban a korábbi Dae-szakítás, Yuri iránti érzései, Praveena felbukkanása és Min Ho körüli feszültség már nem egyszerű romantikus kavargásként működik. Ez az egész inkább egy érzelmi labor, ahol Kitty minden kapcsolatban más arcát látja meg.
Régebben a romantikus történetek nagy kérdése egyszerűbbnek látszott: ki kit szeret. Az XO, Kitty már egy fáradtabb, bonyolultabb korban játszik. Itt a szerelem nem célállomás. Vizsgahelyzet.
Kitty egyik ember mellett bátor. A másik mellett zavart. Van, akinél gyerekes lesz, máshol hirtelen felnőttebb. Néha azt sem tudja, valóban a másikhoz húz-e, vagy ahhoz az énképhez, amelyik mellette előbújik belőle. Ez nagyon mai zavar. Mi felnőttek csak ügyesebben álcázzuk. (A cikk szerzőjének verseskötete:) Barna Krisztián: A vers testté lesz
Mert hány kapcsolat működik így? Az ember elhiszi, hogy a másikat keresi, közben inkább azt az állapotot vadássza, amelyben önmagát végre elviselhetőbbnek érzi. De ez nem egyszerű kapcsolatfüggőség, mert egy kapcsolat nemcsak örömet adhat. Jogcímeket is oszt. Vonzó vagyok. Fontos vagyok. Választható vagyok. Vállalható vagyok. Négy kis belső pecsét, és máris könnyebb reggel felvenni az arcunkat.
Az XO, Kitty ezt fiatal díszletek között mutatja, ám ettől még a zavar nem lesz gyerekes.
A sorozat azért működik, mert nem magyarázza túl ezt. Nem áll ki a tábla elé, hogy most akkor identitásról fogunk beszélni, gyerekek, tessék jegyzetelni. Inkább jeleneteket rak elénk. Egy rossz nézést. Egy elrontott vallomást. Egy túl gyors döntést. Egy olyan pillanatot, amikor Kitty már maga sem tudja, hogy szeret, fél, bizonyítani akar, vagy csak nem akar egyedül maradni a saját fejében.
A Netflix hivatalos és sajtóanyagokban is gyakran a káosz felől írja le Kitty világát: új arcok, új vonzalmak, új titkok, új bonyodalmak. Ez elsőre marketingnyelvnek hangzik. Pedig van benne igazság. A káosz itt nemcsak dramaturgiai motor. Ez a mai érzelmi élet alapzaja.
Folyton újra kell kalibrálni magunkat. Mit érzek? Miért érzem? Vállalható ez? Elmondható? Kinek tartozom vele? Ki sérül meg tőle? És a legrosszabb kérdés: ha ez igaz, akkor mit mond rólam?
Egy ilyen világban a szerelem ritkán pihenőhely. Inkább tükörszoba. Belépsz, és rögtön több arc néz vissza. Ezért az XO, Kitty nem csak tizenéveseknek érdekes. A díszlet fiatal. A félelem felnőtt. Nagyon is. A sorozat csillogó koreai iskolai közegben játszik, közben olyan kérdéseket piszkál, amelyeket sok harmincas, negyvenes vagy ötvenes ember is inkább a telefonja mögött kerülget. Ki vagyok, ha már nem működik az a régi történet, amelyet magamról meséltem? Mi történik, ha a vágyam mást árul el rólam, mint amit eddig vállalni mertem? Ez nyilván nem szimpla romkom-kérdés. Ez belső földrengés. Csak itt jó ruhákban érkezik, és van hozzá főcímdal.
Ha a versek is érdekelnek: itt megtalálsz engem is, a sorok között. Várlak a verses oldalamon. https://www.facebook.com/krisztiansversei
A sorozat egyik ravaszsága, hogy Kittyt nem teszi bölccsé. Hála Istennek. A túl bölcs kamaszkarakter olyan, mint a diétás torta: elvileg működik, gyakorlatban gyanús. Kitty sokszor kapkod, félreért, rosszul időzít, túlgondol, aztán mégis szerethető marad. Pont azért, mert nem kész emberként lép be a történetbe. Ha meggondoljuk, az ember ritkán kész. Csak néha jobban vasalt. A kapcsolatai ezért válnak érdekessé. Dae nem pusztán első szerelem. Yuri nem pusztán tiltott vagy váratlan vonzalom. Min Ho sem csak a klasszikus arrogáns, később majd megpuhuló fiú. Praveena felbukkanása sem egyszerű újabb romantikus akadály. Mindegyikük másik ablak Kittyben. És ez a sorozat legjobb része. A szereplők nemcsak szerelmi opciók. Önértelmezési helyzetek.
Persze közben az XO, Kitty könnyű is akar maradni. Gyors, harsány, néha túlpörgetett. Nem mindig finom. Néha olyan, mintha a forgatókönyv is túl sok bubble teát ivott volna. De ez a túlmozgás valahol illik hozzá. A mai érzelmi élet sem szimfonikus rendben halad. Inkább értesítésekben, félbehagyott mondatokban, elmentett üzenetekben és rosszkor felvillanó tekintetekben.
A lényeg ott van, amikor Kitty körül minden romkomnak látszó fordulat hirtelen belső kérdéssé válik. Nem az a fontos, hogy végül ki mellett köt ki. Legalábbis nem csak az. Az érdekesebb kérdés az, milyen emberré válik közben. Mit mer kimondani. Mit mer elrontani. Mit mer újrakezdeni. És mikor veszi észre, hogy a szerelem nem oldja meg automatikusan azt, amit önmagában sem mert még rendesen megnézni. Versvideók és versdekódolások mentése az e-mail fiókodba
Az XO, Kitty jó hétvégi levezetésnek látszik, mert könnyű belépni. Nem kell hozzá térkép, doktori fokozat, három kávé. Bekapcsolod, és már visz is a színes koreai káosz. Aztán egyszer csak ott állsz egy kellemetlenül pontos kérdés előtt.
Mi van, ha nem a másik ember hiányzik? Mi van, ha az a változatod hiányzik, aki mellette voltál? Ez a sorozat akkor a legerősebb, amikor ezt a kérdést nem magyarázza meg. Csak odateszi egy mosoly, egy elrontott beszélgetés vagy egy túl későn érkező felismerés alá. A felszínen romkom. Alatta identitáskísérlet. És ettől az egész sokkal érdekesebb, mint amennyit az első epizód színei alapján várnánk.
A Puszi, Kitty magyar cím kedves. Majdnem túl kedves. Mintha egy aranyos tinisorozat várna ránk, amelynek legnagyobb tétje, hogy ki kivel csókolózik a folyosón. A valóság ennél nyugtalanítóbb. Kitty nemcsak párt keres. Tükröt keres, amelyben végre nem torzul el teljesen.
És amikor az ember már ezért kezd szeretni, az mindig veszélyesebb, mint egy sima szerelmi háromszög. www.barnakrisztian.hu
A Kikötő rovatot a lapostetők szigetelésének specialistája támogatja. www.tritanium.hu
