A Magyar Nemzeti Bank korábbi működését és az alapítványi vagyon sorsát vizsgáló parlamenti bizottság augusztus 26-án megkezdte munkáját. A testület elnöke szerint a meghallgatások későbbi szakaszában Matolcsy György volt jegybankelnököt és fiát, Matolcsy Ádámot is kérdeznék. A bizottság nem nyomozó hatóságként jár el, hanem a politikai és intézményi felelősséget próbálja feltárni.
Több százmilliárd forint útját követnék végig
Az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság első ülését szerdán tartotta. A testületet Csőszi Attila, a Tisza Párt országgyűlési képviselője vezeti.
A vizsgálat középpontjában a jegybanki alapítványok gazdálkodása, a PADME vagyonát kezelő Optima-csoport befektetései, valamint az MNB ingatlanügyletei és székházfelújítása állnak. A bizottság arra keresi a választ, hogy a közpénzek kezelése megfelelt-e a felelős gazdálkodás követelményeinek, kik hozták meg a legfontosabb döntéseket, illetve milyen ellenőrzési mechanizmusok mondtak csődöt.
A testület emellett részletesen áttekintené:
- a jegybanki alapítványok létrehozásának és finanszírozásának körülményeit;
- az alapítványi vagyon Optima-csoporthoz kerülését;
- a külföldi ingatlanbefektetéseket és az ezekhez kapcsolódó hiteleket;
- az alapítványi pénzekből megvalósított egyéb kiadásokat;
- az MNB székházfelújításának költségeit;
- valamint a politikai és intézményi felelősség kérdését.
Először a rendszer kialakítóit kérdeznék
A tervek szerint a meghallgatásokat azokkal kezdik, akik részt vettek az alapítványi konstrukció jogi és intézményi hátterének kialakításában. Ezt követően kerülhetnek sorra a vagyonkezelésben, a befektetési döntésekben és az egyes tranzakciókban érintett személyek.
A bizottság egy-egy szereplőt akár többször is meghallgathat, ha az iratok vagy más tanúvallomások alapján új kérdések merülnek fel. Csőszi Attila szerint a pénzmozgások feltérképezését jelentősen megnehezítheti a több országon és számos vállalkozáson átívelő cégháló.
A bizottság paritásos rendszerben működik: három kormánypárti és három ellenzéki képviselő vesz részt benne. Az elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a testület egyes kormánypárti tagjai 2016-ban megszavazták a jegybanki alapítványok vagyonával kapcsolatos, később sokat vitatott jogszabályt.
Matolcsy György meghallgatására is sor kerülhet
Csőszi Attila közlése szerint a vizsgálat későbbi szakaszában Matolcsy Györgyöt és Matolcsy Ádámot is a bizottság elé hívhatják. A meghallgatandó személyek végleges névsoráról azonban a bizottság tagjai közösen döntenek.
A testület elnöke jelezte: arra az esetre is készülnek, ha valamelyik külföldön tartózkodó érintett nem jelenne meg. Ennek lehetséges következményeiről egyelőre nem közölt részleteket.
A vizsgálóbizottság előtt megjelenőknek igazat kell mondaniuk, és a kért adatokat is át kell adniuk. A 2026-ban szigorított szabályok alapján az indokolatlan távolmaradás pénzbírsággal járhat.
Büntetőeljárás is folyik, de még nincs gyanúsított
A parlamenti vizsgálat nem helyettesíti a büntetőeljárást. Az Állami Számvevőszék 2025 márciusában hozta nyilvánosságra a PADME gazdálkodásáról szóló jelentését, amelyben számos hiányosságot állapított meg. Az ÁSZ a közvagyon nem megfelelő kezelésének gyanúja miatt feljelentést is tett. Az ÁSZ hivatalos közleménye
A nyomozást 2026 áprilisában a Központi Nyomozó Főügyészség vette át a rendőrségtől. Az eljárásban májusban iratokat is lefoglaltak, ugyanakkor a nyilvánosságra került információk szerint augusztus közepéig senkit sem hallgattak ki gyanúsítottként. HVG – a nyomozás ügyészségi hatáskörbe került
Mintegy 270 milliárdos vagyonvesztésről beszélnek
A PADME és az Optima 2025 végén ismertetett pénzügyi adatai alapján az eredetileg mintegy 283 milliárd forintos alapítványi vagyonból 2024 végére hozzávetőleg 13 milliárd forint maradhatott. Ez körülbelül 270 milliárd forintos vagyonvesztést jelenthet. Az Optima-csoport teljes befektetési és kötelezettségi rendszere azonban ennél jóval nagyobb, több százmilliárd forintos nagyságrendet képviselt.
Az ÁSZ korábbi vizsgálata azt is megállapította, hogy az Optima az alapítványi forrásokon kívül a Neumann János Egyetemért Alapítványtól származó 127,5 milliárd forintot, valamint jelentős összegű bankhitelt is felhasznált befektetéseihez. A számvevőszéki jelentés szerint a konstrukciók komoly pénzügyi kockázatokat teremtettek.
Matolcsy György korábban vitatta az ÁSZ megállapításait. Álláspontja szerint a jelentések szakmailag és módszertanilag is hibás következtetéseket tartalmaztak. A parlamenti bizottság egyik legfontosabb feladata ezért az lesz, hogy az egymásnak ellentmondó állításokat dokumentumok és személyes meghallgatások alapján próbálja tisztázni.
Indexkép: Koszticsák Szilárd / MTI
