Az Egri Lokálpatrióta Egylet 1991 óta dolgozik Eger történelmi örökségének megőrzéséért, kulturális értékeinek bemutatásáért és a városhoz kötődő közösségek megerősítéséért. A szervezet munkája az elmúlt három és fél évtizedben számos olyan rendezvényt, hagyományt és kezdeményezést hívott életre, amelyek mára Eger közösségi életének meghatározó részévé váltak.
A rendszerváltozás után született civil közösség
Az Egri Lokálpatrióta Egyletet 1991-ben alapították. Létrehozása abban az időszakban történt, amikor a rendszerváltozást követően Magyarország-szerte új civil közösségek alakultak, és egyre többen kívántak személyesen is részt venni lakóhelyük jövőjének formálásában.
Az egylet első elnöke Várkonyi György Olivér volt, akinek nevéhez az egri fertálymesteri hagyomány modern kori újjászervezése is szorosan kapcsolódik. A szervezet jelenlegi elnöke Habis László, Eger korábbi polgármestere, titkára pedig Hibay Éva. Az egylet hivatalosan megfogalmazott célja Eger és polgárai anyagi, kulturális és szellemi jólétének elősegítése, a helyi hagyományok ápolása, valamint a várost szerető emberek és közösségek összefogása. Egri Lokálpatrióta Egylet
Az egylet működésének alapját az a gondolat adja, hogy a lokálpatriotizmus nem egyszerűen egy településhez való földrajzi kötődést jelent. Sokkal inkább felelősségvállalást: a múlt megismerését, az értékek megőrzését, a jelen közösségeinek támogatását és a következő nemzedékek megszólítását.
A fertálymesteri hagyomány újjáélesztése
Az Egri Lokálpatrióta Egylet egyik legfontosabb történelmi jelentőségű eredménye az egri fertálymesteri hagyomány újjáélesztésében vállalt szerepe.
A fertálymesterség több évszázadon keresztül az egri városi önszerveződés sajátos formája volt. A fertálymesterek egy-egy városnegyed – korabeli elnevezéssel fertály – közösségét képviselték, miközben közvetítő szerepet töltöttek be a lakosság és a város vezetése között. Feladatukhoz tartozott a szomszédsági kapcsolatok erősítése, a rászorulók segítése, a rend és a helyi közösségi élet támogatása.
Az 1996-ban újraindított Egri Fertálymesteri Testület létrejöttében az egylet meghatározó szerepet vállalt. A szervezet azóta is szoros kapcsolatot ápol a testülettel, és közösen rendeznek hagyományőrző eseményeket, megemlékezéseket, valamint az új fertálymesterek tiszteletére szervezett bált. Egri Fertálymesteri Testület
A kezdeményezés jelentősége túlmutat egy régi szokás felelevenítésén. A fertálymesterség ma is azt az elvet képviseli, hogy egy város ereje nemcsak az intézményeiben, hanem az egymásra figyelő, felelősen gondolkodó helyi közösségekben rejlik.
Fáklyás Királyköszöntő – élő kapcsolat a történelemmel
Az egylet és a Fertálymesteri Testület egyik legismertebb közös eseménye a minden évben augusztus 20. előestéjén megrendezett Fáklyás Királyköszöntő.
A több mint három évtizeddel ezelőtt újjáélesztett hagyomány során a résztvevők Szent István királyra, az államalapításra, valamint az egri várban eltemetett Imre királyra emlékeznek. A templomi ünnepséget követően fáklyás menet indul a Dobó térről az egri várba, ahol koszorúzással és ünnepi beszédekkel folytatódik a megemlékezés.
A rendezvény egyszerre vallási, történelmi és közösségi esemény. Látványos külsőségei mellett arra is emlékeztet, hogy Eger története szorosan összekapcsolódik a magyar államiság és az egri püspökség több mint ezeréves múltjával.
Egri séták: a város olyan arcai, amelyeket sokan nem ismernek
Az egylet egyik leghosszabb ideje működő ismeretterjesztő programja az Egri séták nemcsak egrieknek című sorozat. A kezdeményezés 2007-ben indult azzal a céllal, hogy szakértők, kutatók és helyismerettel rendelkező előadók segítségével mutassa be Eger kevésbé ismert épületeit, történelmi helyszíneit, templomait, parkjait, természeti értékeit és személyes történeteit.
A programok nem hagyományos idegenvezetések. Olyan helyszínekre is elvezetik az érdeklődőket, amelyek mellett az egriek akár naponta elsétálnak, történetüket mégis csak kevesen ismerik. A séták során helytörténeti kutatások, családi emlékek és személyes visszaemlékezések is nyilvánosságot kaphatnak.
A sorozatból többkötetes kiadvány készült. Az egylet honlapján jelenleg öt kötet érhető el, amelyek írásban is megőrzik az előadások és városnéző alkalmak legfontosabb ismereteit. A program első éveiben mintegy 175 különböző sétacélt kerestek fel a résztvevők. Egri séták nemcsak egrieknek
Eger Csillagai – helyi teljesítmények társadalmi elismerése
Az egylet egyik legismertebb kezdeményezése az Eger Csillagai elnevezésű közönségszavazás és díjátadó.
A program lehetőséget teremt arra, hogy az egriek maguk jelöljenek és válasszanak olyan személyeket, intézményeket, vállalkozásokat és civil szervezeteket, amelyek kiemelkedő munkájukkal hozzájárulnak a város fejlődéséhez, jó híréhez vagy közösségi életéhez.
Az elismerés különlegessége, hogy nem kizárólag szakmai testület dönt róla: a jelöltek támogatásába a város lakossága is bekapcsolódhat. Ezáltal olyan teljesítmények kerülhetnek reflektorfénybe, amelyek országos szinten talán kevésbé láthatók, Eger mindennapi életében azonban meghatározó jelentőségűek.
A díjat 2025-ben már 19. alkalommal hirdették meg. A gazdasági társaságok, intézmények, társadalmi szervezetek, magánszemélyek és fiatalok kategóriája mellett különdíj odaítélésére is lehetőség nyílt. Eger Csillagai
Fiatalok megszólítása és városismereti programok
A helyi identitás hosszú távú fennmaradásához elengedhetetlen a fiatalabb nemzedékek bevonása. Ezt szolgálta többek között az egylet középiskolások számára szervezett városismereti versenye.
A vetélkedő nem egyszerűen történelmi adatok számonkérésére épült. Arra ösztönözte a diákokat, hogy tudatosabban figyeljenek arra a városra, ahol tanulnak és élnek. A kezdeményezés azért is különösen fontos, mert Eger jelentős oktatási központ: középiskoláinak tanulói között sok olyan fiatal található, aki más településről jár be a városba.
Egy ilyen program segíthet abban, hogy a fiatalok ne csupán iskolájuk helyszíneként tekintsenek Egerre, hanem megismerjék kulturális örökségét, közösségeit és történelmi jelentőségét is. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem
Kulturális élet, emlékezet és városszépítés
Az Egri Lokálpatrióta Egylet tevékenysége számos további területre kiterjed. A szervezet rendszeresen részt vesz történelmi évfordulókhoz kapcsolódó megemlékezéseken, koszorúzásokon, valamint olyan személyek emlékének ápolásában, akik munkásságukkal maradandót alkottak Egerben.
Ezek közé tartozik az 1944. október 27-i egri bombázás áldozatairól való megemlékezés, valamint dr. Ringelhann György, a rendszerváltozás utáni Eger első szabadon választott polgármestere életművének felidézése.
A szervezet a helyi kulturális élet támogatásában is szerepet vállal. Az Eger hangjai koncertsorozat célja az egri zenészek, kórusok, kamaraegyüttesek és fiatal tehetségek bemutatása. Az egylet emellett a Dobó István Vármúzeummal együttműködve Balassi Bálint emléke előtt is rendszeresen tiszteleg.
A városkép szépítését szolgálta az Eger Ünnepi Fényei elnevezésű kezdeményezés is. A több mint egy évtizeden át működő programban intézmények, üzletek, társasházak és családi házak ünnepi díszítését ismerték el. Az ötletgazda az Egri Lokálpatrióta Egylet volt, a megvalósításban pedig az önkormányzat, az Egri Városszépítő Egyesület és a Cives Pro Urbe Alapítvány is közreműködött. Egri Lokálpatrióta Egylet
Egy város emlékezete nem marad fenn önmagától
Az Egri Lokálpatrióta Egylet munkájának legfontosabb üzenete talán az, hogy egy település történelmi és kulturális öröksége nem őrződik meg automatikusan. Ehhez olyan emberekre és közösségekre van szükség, akik kutatják, dokumentálják, továbbadják és a mindennapi élet részévé teszik ezeket az értékeket.
Az egylet programjai között vannak látványos, nagyobb közönséget megszólító események és kevésbé feltűnő, mégis jelentős helytörténeti kezdeményezések. Közös bennük, hogy erősítik az Egerhez tartozás érzését, kapcsolatot teremtenek a nemzedékek között, és teret biztosítanak a helyi teljesítmények elismerésének.
Több mint három és fél évtizedes működése alapján az Egri Lokálpatrióta Egylet nem csupán hagyományőrző szervezet. Tevékenységével Eger közösségi emlékezetének egyik gondozója, a városi identitás erősítője, valamint a múlt, a jelen és a következő nemzedékek közötti kapcsolat egyik meghatározó civil szereplője.
