Közzétették a 2026-os Településindex eredményeit, amely Magyarország valamennyi településének és budapesti kerületének fejlettségét vizsgálja. Eger ismét az ország élmezőnyében szerepel: 51,7 ponttal a harmadik helyet szerezte meg a megyeszékhelyek között.
Az Egyensúly Intézet friss elemzése jóval többet mutat egy egyszerű gazdasági rangsornál. A kutatók a települések társadalmi helyzetét, jövedelmi viszonyait, infrastruktúráját, közszolgáltatásait, közlekedését, valamint oktatási és demográfiai mutatóit is figyelembe vették.
A Településindex interaktív oldalán bárki rákereshet saját lakóhelyére, megtekintheti annak pontszámát és kategórián belüli helyezését, valamint azt is, hogyan változott a település helyzete 2014 óta.
Eger dobogós a megyeszékhelyek között
A rangsor egyik legfontosabb helyi eredménye, hogy Eger 51,7 indexponttal Magyarország harmadik legfejlettebb megyeszékhelye lett. Az első helyet 55,7 ponttal Székesfehérvár őrzi, míg a második helyen Veszprém áll 52,3 ponttal.
A fejlődés sebességét vizsgáló külön listán ugyanakkor más városok kerültek előtérbe. A 2014 óta eltelt időszakban Miskolc javított a legtöbbet, összesen 18,3 ponttal. Mögötte Pécs 18, Debrecen pedig 17,5 pontos növekedést ért el.
Az elemzés szerint az alacsonyabb szintről induló megyeszékhelyek közül több is gyorsabban fejlődött, mint a korábban is kedvező helyzetben lévő Eger vagy Győr. Ez azt jelenti, hogy a nagyvárosok közötti fejlettségi különbségek fokozatosan csökkennek. Az Egyensúly Intézet 2026-os kutatási beszámolója
Gyöngyös Heves vármegye egyik hajtóereje
A jelentés vármegyénként úgynevezett „hajtótelepüléseket” is megnevez. Ezek azok a városok vagy nagyobb községek, amelyek gazdasági súlyuk és fejlődési teljesítményük révén érezhetően javítják az adott vármegye átlagát.
Heves vármegyében Gyöngyöst emelte ki az elemzés: a város Településindex-pontszáma 2014 óta 11,2 ponttal növekedett. A javulás hátterében elsősorban a jövedelmek emelkedése, az internet-hozzáférés bővülése és a fiatalkori munkanélküliség csökkenése áll.
Nem ugyanaz a legfejlettebb és a leggyorsabban fejlődő település
A Településindex külön rangsorolja a jelenlegi fejlettséget és a 2014 óta megtett előrelépést. Így egy ma is hátrányosabb helyzetű település jelentős fejlődést érhetett el, miközben továbbra is a lista alsóbb részén szerepelhet.
Az összesítés több mint 360 ezer nyilvánosan hozzáférhető statisztikai adatból készült. A kutatók 3154 magyarországi települést és 23 budapesti kerületet vizsgáltak 53 indikátor segítségével. Az értékelés többek között a következő területekre terjedt ki:
- demográfia és munkaerőpiac;
- gazdasági teljesítmény és jövedelmek;
- oktatás és kultúra;
- közszolgáltatások;
- közlekedés és elérhetőség;
- műszaki infrastruktúra.
A lista tehát nem kizárólag azt mutatja meg, hol élnek a legmagasabb jövedelmű emberek, hanem átfogó képet igyekszik adni a települések adottságairól és életfeltételeiről.
Ezek a települések vezetik a kategóriákat
A budapesti kerületek között Belváros-Lipótváros végzett az első helyen. Az V. kerület nemcsak jelenlegi fejlettségét tekintve áll az élen, hanem 2014 óta itt mérték a legnagyobb előrelépést is.
A 15 ezer főnél népesebb, nem megyeszékhely városok rangsorát Százhalombatta vezeti Budaörs és Paks előtt. Ebben a kategóriában Biatorbágy fejlődött a leggyorsabban: 2014 óta a 37. helyről az ötödikre lépett előre.
Az 5000 és 15 ezer közötti lélekszámú települések között Balatonfüred szerezte meg az első helyet. A balatoni város egyúttal kategóriájának legdinamikusabban fejlődő települése is. A fejlettségi rangsorban Tiszaújváros lett a második, Törökbálint pedig a harmadik.
Az 5000 fő alatti településeknél Felcsút került az élre Hévíz és Tihany előtt. Felcsút 2014-ben még az 59. helyen állt saját kategóriájában, azóta azonban 58 pozíciót javított.
Csenyéte áll a rangsor végén
A legkevésbé fejlett kistelepülések többsége Borsod-Abaúj-Zemplénben, Baranyában, illetve a zalai aprófalvas térségben található. A lista utolsó helyére Csenyéte került, előtte Szakácsi, Bódvalenke és Gadna szerepel.
A kutatás szerint ezeknek a falvaknak a helyzetét nem feltétlenül folyamatos visszaesés, hanem inkább tartós lemaradás és lassú fejlődés jellemzi. A legnagyobb hátrányt az alacsony jövedelmek, az iskolázottsági problémák és a hiányos szennyvíz-infrastruktúra jelentik.
Országosan mindössze 24 kistelepülés pontszáma csökkent 2014 óta, ami a vizsgált mezőny kevesebb mint egy százaléka. A települések túlnyomó többsége tehát javított eredményén, a fejlődés mértéke azonban rendkívül egyenlőtlen volt.
A kisebb települések között tovább nőtt a különbség
Míg a megyeszékhelyek és a nagyobb városok fokozatosan közelebb kerültek egymáshoz, a kisvárosok és falvak mezőnye tovább szakadt. A legjobban teljesítő kistelepülések átlagos pontszáma több mint háromszor gyorsabban emelkedett, mint a leghátrányosabb helyzetű falvaké.
Területileg is jól láthatók az eltérések: Budapest vonzáskörzete, a Balaton térsége és Nyugat-Magyarország gyorsabb ütemben haladt előre, miközben az északkeleti és déli országrészek fejlődése lassabb maradt.
A diplomások megtartása meghatározó lehet
Az elemzés egyik legfontosabb következtetése, hogy egy település jövőbeli fejlődését különösen erősen befolyásolja a diplomások aránya. Azok a városok és községek lehetnek hosszú távon sikeresebbek, amelyek képesek helyben tartani a képzett fiatalokat, illetve új, magasan képzett lakókat tudnak vonzani.
A főváros közelsége szintén előnyt jelenthet, ám a gyors népességnövekedés problémákat is okozhat. Számos agglomerációs településen az egészségügyi ellátás, az oktatás, a kereskedelem és a szociális szolgáltatások kapacitása már nem tud lépést tartani a beköltözők számával. A kedvező gazdasági mutatók ezért önmagukban még nem garantálják, hogy a helyi infrastruktúra is megfelelő ütemben fejlődik.
