Egy közelgő esküvő előtt együtt készítették elő a házasságkötő termet: Juhászné dr. Krecz Erzsébet az ablakmosásból és a függönyök felrakásából is kivette a részét. Sikéné Tóth Éva több mint három évtized múltán ezzel az emlékkel is felidézi egykori vezetőjét, Eger későbbi gazdasági irodavezetőjét.
Juhászné dr. Krecz Erzsébet halálhíre után személyes visszaemlékezést küldött egykori munkatársa, Sikéné Tóth Éva. Leveléből egy felkészült, közvetlen vezető alakja rajzolódik ki, aki a mindennapi feladatokban ugyanúgy osztozott kollégáival, mint a hivatal működésével járó felelősségben.
Közös munkájuk 1991-ben kezdődött Bükkszenterzsébeten. A rendszerváltást követően önállóvá váló önkormányzati hivatal megszervezése sok új feladatot jelentett az ott dolgozóknak. Sikéné Tóth Éva visszaemlékezése szerint ilyen jellegű közigazgatási tapasztalatuk még kevés volt, Juhászné azonban alapos felkészüléssel segítette az indulást: megismerte a jogszabályokat, utánajárt a teendőknek, és pontos munkát várt el.
A szakmai következetesség mellett emberi hozzáállása is meghatározta a közös éveket. Egykori kolléganője úgy emlékszik rá, mint aki egyenrangú munkatársként tekintett a hivatal dolgozóira. Ennek különösen kedves példája maradt a házasságkötő terem előkészítése: amikor egy esküvő miatt szükség volt rá, vezetőként is természetesen állt be takarítani.
Bükkszenterzsébetről vezetett az út Egerbe
A személyes emlékekhez Eger önkormányzatának október 14-én közzétett megemlékezése ad életrajzi hátteret. Juhászné dr. Krecz Erzsébet 1955. június 14-én született, diplomáját 1978-ban szerezte meg a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem tanári szakán, később közgazdaságtudományi doktori címet szerzett. Pedagógusként, majd belső ellenőrként dolgozott, közszolgálati pályája pedig 1991-ben, Bükkszenterzsébet jegyzőjeként indult.
A településről 1992-ben került a Magyar Államkincstár megyei igazgatóságának jogelődjéhez, ahol gazdasági vezetőként, később igazgatóhelyettesként tevékenykedett. Az egri polgármesteri hivatal gazdasági irodájának irányítását 2000-ben vette át, és húsz éven keresztül látta el ezt a feladatot. Munkáját 2017-ben Pro Agria szakmai díjjal ismerték el. Életének 72. évében hunyt el.
A munkakapcsolat véget ért, a szeretet megmaradt
Sikéné Tóth Éva levelében arról is írt, hogy egykori vezetője olyan megyei állásajánlatot fogadott el, amely közelebb állt végzettségéhez és érdeklődéséhez. Bár ettől kezdve más munkahelyen dolgoztak, kapcsolatuk továbbra is jó maradt.
A búcsúsorokban a hála kapja a legnagyobb hangsúlyt. A levél írója szakmai tudást és emberi útravalót egyaránt kapott az együtt töltött idő alatt.
„Mindig hálával, és szeretettel gondolok az együtt töltött időre! Sokat tanultam tőle. Nem csak szakmai, hanem emberi vonatkozásban is” – fogalmazott Sikéné Tóth Éva.
Az ő emlékezése a város pénzügyeiért dolgozó szakember mellett azt a kollégát is megmutatja, akire évtizedek elteltével is szeretettel gondolnak vissza.
Az eredeti levél búcsú sorai:
Juhászné Erzsikével 1991-től dolgoztam a bükkszenzerzsébeti Polgármesteri Hivatalban.
Újonan alakult hivatal voltunk, Tarnalelesztől vált le Bükkszenterzsébet a rendszerváltás után.
Igazából nem volt ilyen tipusú közigazgatási tapasztalatunk, de mégis felkészülten, precízen vágtunk bele vezetésével a munkába.
Felkészült a törvényekből, rendeletekből, utána járt a tennivalóknak.
Sohasem éreztem, éreztük, a főnök-beosztott viszonyt, mindig egyenrangú kollégaként kezelt bennünket.
Az újonan kialakított házasságkötő termet együtt takarítottuk, hogy elkészüljön egy közelgő esküvőre. Nem volt neki probléma, hogy ablakot mosson függönyt rakjon fel.
Aztán állás ajánlatot kapott egy megyei intézményhez, ami végzettségéhez, érdeklődéséhez is közelebb állt. Már nem voltunk munkatársak, de a jó viszony mindig megmaradt közöttünk.
Mindig hálával, és szeretettel gondolok az együtt töltött időre! Sokat tanultam tőle. Nem csak szakmai, hanem emberi vonatkozásban is.
Végtelenül sajnálom Őt!
Sikéné Tóth Éva
Kapcsolódó cikkek:
