Nemcsak a Gulyás Gergely által csütörtökön bejelentett újdonságokat, hanem más változtatásokat is tartalmaz a tervezethez képest a Magyar Közlönyben megjelent rendelet a szeptember 1-jén induló legfeljebb 3%-os lakáshitelről. Például nem lehet haszonélvezettel terhelt lakást vagy résztulajdont venni a hitelből, és az eladó nem lehet a vevő közeli hozzátartozója vagy élettársa. Könnyítő feltétel viszont, hogy ha szülőt von be adóstársként a hitelfelvevő, akkor elég egyiküknek megfelelni a meglévő vagy korábbi lakástulajdonra vonatkozó feltételeknek. Nem gond már az sem, ha az elmúlt 10 évben akár több lakásban is volt akár 50%-os tulajdona az igénylőnek, ha ez nem egyidejűleg volt igaz. Egyértelművé vált, hogy valóban bérbe lehet adni a hitelből szerzett lakást, számolt be róla az Portfolio ahol a teljes cikk olvasható.
Amit már Gulyás Gergely bejelentett, de most pontosabban lehet látni
227/2025. (VII. 31.) Korm. rendeletként jelent meg a szabályozás csütörtökön késő este a Magyar Közlönyben az Otthon Start program keretében biztosított fix 3%-os lakáshitelről. Gulyás Gergely csütörtöki bejelentésének megfelelő változás a tervezethez képest, hogy
- kedveznek az ingázóknak: az elvárt 2 éves társadalombiztosítási jogviszony időtartamába az igénylő kérésére beszámítandó a kölcsönkérelem benyújtásakor valamely Magyarországgal szomszédos államban bejelentett, igazolt foglalkoztatási jogviszony időtartama,
- alsó életkori határt vezettek be: a kölcsönt az a természetes személy igényelheti, aki a kölcsönkérelem benyújtásának időpontjában a 18. életévét már betöltötte,
- hasznos alapterület helyett csak alapterület: kikerült a „hasznos” szó a normaszövegből, tehát egyrészt nem vehető igénybe a kölcsön, ha a lakás vételára vagy bekerülési költsége az alapterület négyzetméterára tekintetében meghaladja a bruttó 1,5 millió forintot – ez az igénylőknek kedvező értelmezés lett,
- tanya vagy birtokközpont is bekerült: Magyarország területén lévő, belterületi lakás, egylakásos lakóépület, tanya vagy birtokközpont építéséhez, vásárlásához lehet igénybe venni a kölcsönt (kérdés, mennyi belterületi tanya vagy birtokközpont létezik Magyarországon, ez a kikötés hibásnak tűnik),
- mégis ki lehet adni a kölcsönből szerzett lakást: az eredeti szöveg szerint elvesztették volna a kamattámogatás visszamenőleg is azok, akik az „otthon használatát harmadik személynek átengedik, azon használati vagy haszonélvezeti jogot alapítanak”, de ez már nem szerepel a normaszövegben.
Ami újdonságként benne van a rendeletben
Szigorítások és enyhítések egyaránt vannak a rendeletben a tervezethez képest:
- újonnan kizárt felhasználási célok: a kölcsön hitelcélja nem lehet olyan otthonban való tulajdonszerzés, amelyet haszonélvezet terhel, és nem lehet lakóingatlan résztulajdonának megszerzése sem,
- újonnan kizárt eladók: a kölcsön igénybevételének feltétele, hogy az eladó vagy az építési vállalkozó az igénylőnek nem lehet közeli hozzátartozója vagy élettársa, valamint ha az építő vállalkozásban az igénylő nem rendelkezhet tagsággal vagy részesedéssel, továbbá a vállalkozás tulajdonosa az igénylőnek nem lehet közeli hozzátartozója vagy élettársa,
- adóstársak kedvező bevonása: ha az igénylő valamelyik szülőjét adóstársként bevonják az ügyeletbe, akkor az adóstársra ugyanazok az igénylési feltételek vonatkoznak, egy kivétellel: a meglévő lakástulajdonra vonatkozó korlátoknak elég csak egyiküknek megfelelniük, csakúgy, mint a házastársak esetén.
- korábbi, egymás utáni legfeljebb 50%-os lakástulajdonok könnyítése: a kölcsön akkor is igényelhető, ha az igénylő a kérelem benyújtásának időpontjában és a benyújtását megelőző tíz éven belül egyidejűleg legfeljebb egy belterületi lakóingatlanban legfeljebb 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezett – nagy újdonság, hogy bekerült az egyidejűleg szó, tehát ha egymás után voltak ilyen tulajdoni hányadai az igénylőnek, az nem kizáró ok,
- az Otthon Start mellé felvett hitel díjstopja: változatlanul előírja a rendelet, hogy a hitelintézet az igénylőktől az Otthon Start igénylésével és folyósításával összefüggésben kizárólag legfeljebb 30 ezer forint díjat kérhet bármilyen jogcímen, ide nem értve az értékbecslés és a helyszíni szemle díját. Újdonság viszont, ha az igénylő piaci lakáshitelt is igényelt ugyanazon lakáscél elérése érdekében, akkor a hitelintézet legfeljebb az általa 2025. május 30-án nyújtott lakáscélú kölcsönöknél alkalmazott díjjal megegyező mértékig számíthat fel díjat vagy egyéb ellenszolgáltatást a piaci lakáshitel esetében is,
- értékbecslés: újdonság, hogy az ingatlan-értékbecslési szakvélemény nem lehet régebbi a kölcsönkérelem benyújtását megelőző 90 napnál, de az benne volt már a tervezetben is, hogy vásárlásnál a vételár legfeljebb 20 százalékkal térhet el a hitelintézet által megállapított forgalmi értéktől,
- tb-könnyítés: továbbra is legalább 2 éves jogviszonnyal kell rendelkeznie az igénylőnek, az utolsó 180 napban szigorúbb szabályokkal (pl. nem elfogadható az álláskeresési támogatás, a közmunka progam vagy a külföldön végzett munka a szomszédos országba való ingázást leszámítva), viszont az kikerült a rendeletből, hogy a középfokú vagy felsőfokú nappali tagozatos jogviszony az utolsó 180 napban kizáró ok lenne.
Forrás: portfolio.hu
