A közvélemény jelentős része szerint a kabinetnek reagálnia kellett volna a gödi akkumulátorgyár körül kirobbant ügyre. A Publicus Intézet reprezentatív kutatása – amely a Népszava megbízásából készült – azt mutatja, hogy a lakosság mintegy háromnegyede értesült arról: a Samsung SDI gödi üzemében a dolgozók a határértéket sokszorosan meghaladó szennyezésnek lehettek kitéve, és mérgező anyagok juthattak ki a környezetbe.
A tájékozottság pártszimpátia szerint eltérő képet mutat. A Tisza Párt híveinek döntő többsége (97 százaléka) hallott az esetről, míg a Fidesz szavazóinak körében ez az arány 60 százalék. A bizonytalanok 74 százaléka jelezte, hogy ismeri a történteket.
Tudhatott-e a kormány?
A megkérdezettek háromnegyede úgy gondolja, hogy a sajtóban napvilágot látott információk alapján az Orbán-kormány tagjai tisztában lehettek a problémákkal, ezért kötelességük lett volna fellépni a munkavállalók és a környéken élők védelmében. Ezzel szemben csupán 5 százalék vélekedett úgy, hogy nem lett volna szükség beavatkozásra, 7 százalék pedig azt sem tartja valószínűnek, hogy a kabinet tudott a szabálytalanságokról.
Kit terhel a felelősség?
A felelősségi arányok a következők szerint alakultak:
- 70 százalék a vállalat vezetését tartja elsődlegesen felelősnek.
- 45 százalék a kormány felelősségét is felveti.
- 43 százalék szerint a hatóságok is mulasztottak.
Lemondások kérdése
A válaszadók 42 százaléka szerint az ügy következményeként valakinek távoznia kellene a posztjáról. Ez az arány jelentősen különbözik a pártszimpátia mentén: a Fidesz támogatói közül 16 százalék, a Tisza-szimpatizánsok 88 százaléka, míg a bizonytalanok 38 százaléka várna személyi következményeket. A teljes mintában 31 százalék nem számít lemondásokra.
Akik szükségesnek tartanak politikai felelősségre vonást:
- 57 százalék minden érintett politikus távozását indokoltnak tartaná, aki tudott a visszásságokról.
- 18 százalék Szijjártó Péter,
- 13 százalék Orbán Viktor,
- 8 százalék Lázár János,
- 5 százalék Rogán Antal lemondását tartaná indokoltnak.
A Fidesz szavazói közül senki sem nevezte meg Orbán Viktort vagy Rogán Antalt lehetséges távozóként; Szijjártó Péter esetében 7, Lázár Jánosnál 22 százalékuk támogatná a lemondást.
Külföldi beruházások és akkumulátorgyárak megítélése
A társadalom megosztott abban, hogy Magyarországra nagy külföldi vállalatokat kell-e vonzani: 48 százalék támogatja ezt a gazdaságpolitikai irányt, 46 százalék elutasítja. A Fidesz-tábor 86 százaléka egyetért a célkitűzéssel, míg a Tisza-szavazók körében mindössze 15 százalék.
Az akkumulátorgyárak kifejezetten kedvezőtlenebb megítélés alá esnek: 32 százalék támogatná telepítésüket, 61 százalék inkább nem. Az iparágat 54 százalék kifejezetten erősen szennyezőnek tartja, 21 százalék mérsékelten környezetterhelőnek, 13 százalék szerint viszont alig vagy egyáltalán nem számít szennyezőnek.
Hosszabb távon tízből három válaszadó véli úgy, hogy az akkumulátorgyártás betelepítése összességében előnyös az országnak, míg minden második inkább veszteséget prognosztizál. A Fidesz-szimpatizánsok 67 százaléka bízik pozitív hatásban, a Tisza-támogatóknál ez az arány 5 százalék.
Bizalom az ellenőrzésben
Az ipari létesítmények környezetvédelmi kontrolljával kapcsolatban is jelentős a szkepszis: 52 százalék nem tartja valószínűnek, hogy az előírásokat következetesen betartatják, míg 41 százalék bízik a szabályozás hatékonyságában.
Ha egy új üzem a lakóhely közelében létesülne:
- 62 százalék tartana a környezetszennyezéstől,
- 60 százalék üdvözölné az új munkahelyeket,
- 25 százalék akár költözést is fontolóra venne,
- ugyanekkora arány vállalna munkát az üzemben,
- 14 százalékot nem foglalkoztatna különösebben a kérdés.
A kutatás 1000 fő bevonásával, 2026. február 24. és 27. között zajlott.
Forrás: econmx.hu
Címlapkép: a gödi Samsung SDI gyár 2020. január 28-án. Forrása: MTI Fotó/Mónus Márton
