A bicskei gyermekotthonban történt visszaélések intézményi és politikai hátterét vizsgáló parlamenti bizottság döntött az elsőként meghallgatandó személyekről. A névsorban Polt Péter korábbi legfőbb ügyész és Balog Zoltán református püspök, egykori miniszter is szerepel. Az első tanúkat már szeptember 16-án meghallgathatják.
Második alkalommal ülésezett szerdán a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság. A testület ezúttal arról határozott, hogy kiket kérdeznek meg elsőként a bicskei gyermekotthonban történt visszaélésekről, az esetleges mulasztásokról, valamint az érintettek körül kialakult intézményi kapcsolatrendszerről.
A bizottság elnöke, Schummer Orsolya szerint a vizsgálat kezdetben két időszakra összpontosít.
A korai jelzéseket és az elmaradt intézkedéseket vizsgálják
Az első szakasz a 2011 és 2013 közötti éveket öleli fel. A képviselők arra keresik a választ, hogy az illetékes szervek mikor értesültek a gyermekotthonban felmerült visszaélésekről, milyen intézkedések történtek, illetve miért maradhatott el egy olyan hatósági vagy fenntartói beavatkozás, amely megakadályozhatta volna a további eseteket.
A vizsgálat része lesz a Fővárosi Önkormányzat akkori fenntartói tevékenysége is. A bizottság azt is tisztázni szeretné, hogyan maradhatott hivatalában az intézmény vezetője a hozzá kapcsolódó bejelentések ellenére.
Külön vizsgálják az Emberi Erőforrások Minisztériumának felelősségét is, miután 2013-tól az állam vette át az intézmény felügyeletét.
Arra is választ várnak, miként maradhattak a rendszerben az érintettek
A második vizsgált időszak 2015–2016. A bizottság ebben a szakaszban azt kívánja feltárni, miért nem történt időben felelősségre vonás, hogyan maradhattak az érintettek a gyermekvédelmi intézményrendszerben, és milyen mulasztások vezettek ahhoz, hogy a gyermekotthon igazgatója később állami elismerést is kaphatott.
A testület szerint azt is tisztázni kell, kialakulhatott-e olyan intézményi vagy személyes kapcsolatrendszer, amely hosszabb időn keresztül védelmet biztosított az érintetteknek, és közvetve hozzájárulhatott a későbbi kegyelmi döntéshez.
Nyolc közéleti és egykori intézményi vezetőt idéznének be
A bizottság tagjai egyhangúlag támogatták az első meghallgatásokra tett javaslatokat. A tervek szerint a következő személyeket köteleznék megjelenésre és szóbeli nyilatkozattételre:
- Csókay László, a Fővárosi Önkormányzat korábbi gyermekvédelmi osztályvezetője;
- Csomós Miklós volt főpolgármester-helyettes;
- Bagdy Gábor volt főpolgármester-helyettes;
- Mátrahalmi Tibor, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Fejér vármegyei kirendeltségének korábbi igazgatója;
- Simon László volt Fejér vármegyei rendőrfőkapitány;
- Szabó Máté korábbi alapvetőjogi biztos;
- Polt Péter korábbi legfőbb ügyész;
- Balog Zoltán református püspök, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egykori vezetője.
A bicskei gyermekotthon két korábbi dolgozóját zárt ülésen hallgathatják meg. Esetükben nem írnának elő együttműködési kötelezettséget. Az első ilyen meghallgatásra a tervek szerint már szeptember 16-án sor kerülhet.
Schummer Orsolya tájékoztatása szerint a hivatalos idézés kiküldése és a meghallgatás időpontja között várhatóan 15–17 nap telik majd el.
Balog Zoltán jelezte: válaszol a kérdésekre
A Dunamelléki Református Egyházkerület korábban megerősítette, hogy Balog Zoltán megjelenik a bizottság előtt, amennyiben hivatalosan meghallgatásra hívják, és válaszolni fog a képviselők kérdéseire. Balog korábban elismerte, hogy Kónya Endre feleségének kérésére közbenjárt Novák Katalin akkori köztársasági elnöknél a kegyelmi kérelem ügyében. (HVG, 24.hu)
Az ügy középpontjában Kónya Endre, a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettese áll. A férfit azért ítélték el, mert megpróbálta rávenni az egyik áldozatot, hogy vonja vissza a gyermekotthon igazgatójára tett terhelő vallomását. Novák Katalin 2023. április 27-én adott neki kegyelmet, a döntést Varga Judit akkori igazságügyi miniszter még aznap ellenjegyezte. A 2026-ban nyilvánosságra került iratok szerint a kegyelmi kérelmet sem az igazságügyi tárca, sem a köztársasági elnöki hivatal illetékes munkatársai nem támogatták.
A kegyelmi döntés nyilvánosságra kerülése 2024 februárjában országos felháborodást váltott ki. Novák Katalin ezt követően lemondott a köztársasági elnöki tisztségről, Varga Judit pedig visszavonult a közélettől. A vizsgálóbizottság alakuló ülésén mindkettőjük későbbi meghallgatása felmerült.
Indexkép: YouTube
