Júliusban tovább gyorsult a magyar építőipar visszaesése: az ágazat teljesítménye 12,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Különösen nagy zuhanást mértek az út-, vasút- és közműépítéseknél, miközben az új megrendelések száma is jelentősen csökkent. A következő hónapok kilátásai ezért továbbra sem biztatóak.
Nem sikerült megállítani a magyar építőipar hónapok óta tartó lejtmenetét. A Központi Statisztikai Hivatal szeptember 14-én közzétett adatai szerint 2026 júliusában az ágazat termelési volumene 12,2 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban.
A júniusi teljesítményhez képest 4,6 százalékos csökkenést mértek. Ez már a harmadik egymást követő hónap volt, amikor havi és éves összevetésben egyaránt visszaesett az építőipar teljesítménye.
A negatív folyamat az év egészét is egyre erősebben meghatározza: 2026 első hét hónapjában az ágazat termelése 2,7 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakának szintjétől.
Szinte minden fontos területen kevesebb munka volt
A visszaesés nem csupán egyetlen építési területet érintett. Az épületek építésének volumene éves szinten 10,7 százalékkal, az egyéb építményeké – például az utaké, vasutaké és közműveké – 14 százalékkal csökkent.
Az egyes építőipari ágazatok között még ennél is nagyobb különbségeket mért a KSH. Az épületek építése 12,6 százalékkal, az egyéb építmények építése pedig 35,8 százalékkal teljesített gyengébben, mint 2025 júliusában.
Különösen súlyos visszaesés következett be az állami megrendelésektől erősen függő területeken:
- az út- és vasútépítések volumene 26,2 százalékkal csökkent;
- a közműépítések teljesítménye 52,2 százalékkal zuhant;
- a speciális szaképítés ugyanakkor 0,5 százalékos növekedést ért el.
A júliusi építőipari termelés folyó áron közel 697 milliárd forintot tett ki. Január és július között összesen mintegy 4401 milliárd forint értékű teljesítményt regisztráltak.
Az új megrendelések visszaesése a következő hónapokra is figyelmeztet
Az ágazat jövője szempontjából különösen kedvezőtlen, hogy júliusban az újonnan megkötött szerződések volumene 24,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
Az épületekre vonatkozó új szerződések állománya 29,5 százalékkal, az egyéb építményekre kötött megállapodásoké pedig 20,2 százalékkal csökkent. Ez azt jelzi, hogy rövid távon sem várható automatikus fordulat, hiszen kevesebb új munka kerül be az ágazat megrendelésállományába.
Valamivel kedvezőbb, hogy az építőipari vállalkozások teljes szerződésállománya július végén 0,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Ezen belül az épületekre vonatkozó állomány 1,9 százalékkal csökkent, míg az egyéb építményekre kötött szerződéseké ugyanekkora mértékben emelkedett.
Az állami és a vállalati beruházások is megtorpanhattak
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászának értékelése szerint a széles körű visszaesés arra utal, hogy egyszerre csökkenhettek az állami és a vállalati megrendelések.
Az állami beruházásokat elsősorban a költségvetés nehéz helyzete, a korábban tervezett fejlesztések átütemezése, valamint a kormányváltást követő döntéshozatali lassulás fékezhette. Az építőipar különösen érzékeny az ilyen változásokra, mivel az út-, vasút-, közmű- és intézményépítések jelentős része közpénzből valósul meg.
A vállalkozások beruházási kedvét eközben a magas építési költségek, a bizonytalan gazdasági környezet, az energiaárak, a gyenge külső kereslet és a geopolitikai feszültségek is visszafoghatják. Több cég az uniós támogatások megnyílására várhat, mielőtt elindítaná nagyobb fejlesztéseit.
Az ágazat helyzetét az is nehezíti, hogy több korábbi nagyberuházás már befejeződött, az azokat felváltó új projektek viszont még nem, vagy csak részben indultak el.
A lakásépítés hozhat némi élénkülést
A következő egy-két negyedévben kevés olyan tényező látszik, amely gyors és látványos fordulatot hozhatna. Emiatt fennáll a veszélye annak, hogy az építőipar a harmadik negyedévben is visszafogja a magyar gazdaság teljesítményét.
A borús összképben elsősorban a lakásépítések jelenthetnek kivételt. Az Otthon Start Program hatása már nemcsak a lakásárakban és a hitelpiacon, hanem egyes új építkezések elindításában is megjelenhet.
Középtávon az uniós forrásokhoz való szélesebb hozzáférés javíthatná az ágazat helyzetét, különösen a vállalati fejlesztések és a bérlakásépítések területén. Ezzel szemben kockázatot jelenthet a nagy lakásprojektek engedélyezésének szigorítása, amely később lassíthatja az új beruházások elindítását.
A júliusi adatok alapján azonban egyelőre nem a kilábalás, hanem a megrendeléshiány jelenti a magyar építőipar legnagyobb problémáját.
Források: Központi Statisztikai Hivatal – Építőipar, 2026. július
Indexkép: depositphotos
