Magyar Péter szerint a következő évi költségvetésben már szerepelni fog a családi pótlék nagyarányú emelése. A miniszterelnök a Kossuth Rádióban beszélt a gyermekvédelem átalakításáról, a szociális dolgozók bérrendezéséről, valamint az új alkotmány előkészítéséről is.
Nagyobb összegű családi pótlékra számíthatnak a magyar családok 2027-től – erről Magyar Péter miniszterelnök beszélt hétfő reggel a Kossuth Rádió műsorában. Konkrét összeget egyelőre nem jelentett be, azt azonban garantálta, hogy a következő évi költségvetésben jelentős emelést terveznek.
A kormányfő szerint a támogatás növelése nemcsak családpolitikai intézkedés, hanem a gyermekvédelmi megelőzés egyik fontos eszköze is lehet. Úgy fogalmazott: az emelést a költségvetés teherbíró képességéhez igazítva, fokozatosan valósíthatják meg.
Tizennyolc éve változatlanok az összegek
A családi pótlék összege 2008 óta nem emelkedett. A Magyar Államkincstár jelenlegi tájékoztatása szerint egy gyermeket nevelő család havonta 12 200 forintot, egy egyedülálló szülő pedig 13 700 forintot kap. Két gyermek esetén gyermekenként 13 300 forint, három vagy több gyermeknél pedig gyermekenként 16 ezer forint jár.
Ez azt jelenti, hogy a támogatás vásárlóereje az elmúlt tizennyolc év inflációja miatt jelentősen csökkent. Magyar Péter a választási kampányban még a családi pótlék megduplázásáról beszélt, a hétfői interjúban azonban nem közölte, hogy ezt egyetlen lépésben vagy több ütemben hajtják-e végre. A miniszterelnök csak azt erősítette meg, hogy 2027-ben nagyarányú emelés következik.
A jelenlegi összegekről részletes tájékoztatás a Magyar Államkincstár oldalán található.
Béremelést ígérnek a szociális ágazatban
A rádióinterjú másik központi témája a gyermekvédelmi rendszer helyzete volt. Magyar Péter elismerte, hogy az ágazatban dolgozók fizetése továbbra is rendkívül alacsony, miközben súlyos szakemberhiánnyal és férőhelyproblémákkal is meg kell küzdeni.
A kormány tervei szerint a gyermekvédelemben és a szociális szférában dolgozók bérrendezése több lépcsőben történik meg. Az első emelés októberben léphet életbe, és a novemberi fizetésekben jelenhet meg, a következő ütem pedig januárban következhet. Magyar Péter összességében 20–25 százalékos béremelésről beszélt, de a dolgozók által ténylegesen érzékelhető változást a minimálbér emelése és a tervezett adócsökkentés is befolyásolhatja.
A kormány emellett azt vállalta, hogy a parlamenti ciklus végéig minden gyermekvédelmi intézményben elvégzik a legsürgetőbb felújításokat és fejlesztéseket. Egy azonnali krízisprogram keretében új férőhelyeket is kialakítanának, bár a jelenlegi tervek még nem fedezik teljes egészében a felmért igényeket.
A költségvetés állapota szabhat határt a vállalásoknak
Magyar Péter azt mondta, hogy az új kabinet 8,3 százalékos hiánnyal vette át a költségvetést az előző kormánytól. Állítása szerint három hónap alatt mintegy ezermilliárd forinttal sikerült mérsékelni a deficitet.
A miniszterelnök szerint a hiány további csökkentése azért is fontos, mert egyensúlyban lévő államháztartás mellett olcsóbban finanszírozható az ország, és több pénz juthat béremelésekre, adócsökkentésre, valamint családtámogatásokra.
A 2027-es költségvetés összeállításakor ezért együttesen vizsgálják majd az állami alkalmazottak fizetésének rendezését, a személyi jövedelemadó csökkentésének lehetőségét és a családi pótlék megemelését. A támogatás új összegéről tehát csak a költségvetési számítások lezárása után születhet végleges döntés.
Új alkotmányt is szeretne a kormányfő
Az interjúban Magyar Péter arról is beszélt, hogy a 2030-ig tartó parlamenti ciklusban új alkotmányt és új választójogi törvényt szeretnének elfogadni. Elképzelése szerint először az alkotmányozási folyamatot kellene lezárni, majd erre építve lehetne kidolgozni az új választási szabályokat.
A tervezett alkotmányt széles körű társadalmi egyeztetés után népszavazás is megerősítené. A folyamatot felügyelő testületben többek között a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, a Magyar Tudományos Akadémia és az egyetemi jogi karok képviselői is helyet kaphatnak.
A kormányfő a parlamentben használt éles hangnemével kapcsolatos bírálatokat is jogosnak nevezte. Mint mondta, igyekszik visszafogottabban fogalmazni, mert a kormányon lévő politikusok felelőssége mindig nagyobb.
Indexkép: depositphotos
