A Meta bejelentette, hogy 2025 októberétől nem engedélyez politikai, választási és társadalmi témájú hirdetéseket az Európai Unióban. A döntéssel a vállalat gyakorlatilag elkerüli az új, politikai hirdetésekre vonatkozó uniós átláthatósági szabályokat.
Az uniós rendelet célja, hogy csökkentse a választásokba történő külföldi beavatkozások és a politikai dezinformáció kockázatát. A jogszabály októberben lép életbe, és előírja, hogy az online platformok világosan tüntessék fel, ki finanszírozta az adott hirdetést, valamint azt is, hogy személyes adatok alapján célozták-e a felhasználókat.
A Meta közölte: nem kívánja teljesíteni ezeket a követelményeket, inkább teljes mértékben leállítja a politikai jellegű hirdetések megjelenítését. A korlátozás nemcsak az uniós országokra, hanem más európai területekre, például az Egyesült Királyságra is kiterjed.
A vállalat azzal indokolta lépését, hogy a politikai hirdetések átláthatóságáról szóló rendelet (TTPA) „vállalhatatlan mértékű komplexitást és jogbizonytalanságot” jelentene a hirdetők és a platform számára. Ugyanakkor a Meta hangsúlyozta, hogy a politikai tartalmak közzétételét – legyen szó felhasználókról vagy politikusokról – továbbra sem tiltja meg, de ezek fizetett hirdetésként nem jelenhetnek meg.
Nem a Meta az egyetlen nagy technológiai szereplő, amely így reagál az uniós szabályozásra: a Google már 2024-ben jelezte, hogy kivonul a politikai hirdetések piacáról az EU-ban, mivel a rendelet túl szélesen értelmezi a „politikai hirdetés” fogalmát.
Kérdés azonban, hogy a teljes tiltás mellett miként szűrik ki az esetlegesen átcsúszó politikai hirdetéseket. Ha ilyen tartalom mégis megjelenne, az automatikusan sértené az uniós szabályokat, hiszen a kötelező átláthatósági adatok hiányoznának.
A Meta már korábban is szembesült uniós vizsgálatokkal hirdetési gyakorlata miatt. Jelenleg a digitális piacokról szóló jogszabály (DMA) alapján folyik eljárás a „fizess, vagy járulj hozzá az adatkezeléshez” modellje kapcsán.
Indexkép: pixabay
