A politikai és gazdasági környezet változásaira készül a Hungarikum Alkusz vezetése, miközben a cég továbbra is jelentős szereplője maradt az állami biztosítási piacnak. Keszthelyi Erik, a vállalat társtulajdonosa és vezérigazgatója egy friss interjúban arról beszélt: nem bánná, ha személyesen is egyeztethetne egy esetleges új kormánnyal, és saját tapasztalatait is megosztaná a hazai biztosítási szektor jövőjéről, foglalta össze a portfolio.hu.
A biztosítási alkuszcég az elmúlt években látványos növekedést produkált, azonban maga Keszthelyi is úgy látja, bizonyos szempontból túl nagyra nőtt a vállalat. Azt mondta, ma már úgy gondolja, nem lett volna szabad ilyen gyors és ekkora mértékű terjeszkedést végrehajtaniuk, ugyanakkor szerinte ebben a piac többi szereplőjének gyengesége is szerepet játszott.
A Hungarikum Alkusz árbevétele tavaly 12 százalékkal emelkedett, így elérte a 35,4 milliárd forintot. A cég bevételének körülbelül ötöde állami vállalatoktól és költségvetési intézményektől származik, ezért érzékenyen érintheti őket egy esetleges politikai fordulat vagy az állami szerződések újraszabályozása.
Keszthelyi szerint a vállalat tudatosan készül arra az eshetőségre, hogy a következő években változhat az állami kapcsolatrendszerük. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy hosszú távon továbbra is a Hungarikumnál képzeli el a jövőjét, és még közel két évtizedig aktív szerepet vállalna a cég működésében, később pedig a CIG Pannóniánál folytatná pályafutását.
Az interjúban kitért arra is, hogy Mészáros Lőrinc továbbra is tulajdonostársa a vállalatban. Elmondása szerint kapcsolatuk inkább üzleti jellegű, napi szintű együttműködés azonban nincs közöttük.
A vezérigazgató visszautasította azokat a kritikákat is, amelyek szerint a Hungarikum az állami közbeszerzések egyik nagy nyertese lenne. Állítása szerint az alkuszcég nem közbeszerzéseket nyer, hanem szakmai koordinációt és biztosítási támogatást nyújt az állami intézmények számára. Szerinte a vállalat működése jelentős megtakarítást eredményezett az államnak, mivel korábban rendkívül széttagolt biztosítási rendszer működött az állami szektorban.
Példaként említette, hogy a Volán-csoport különböző egységeinél több tucat alkusz és eltérő biztosítási rendszer működött párhuzamosan, míg a kormányhivataloknál is rendkívül eltérő szerződési struktúrák voltak érvényben. A Hungarikum szerint ezek egységesítésével több százmillió forintos megtakarítást értek el.
A cég működését ugyanakkor komolyan érintette az a tavaly télen született, nem nyilvánosan kommunikált kormányzati döntés, amely gyakorlatilag megtiltotta az állami cégek számára az alkuszok alkalmazását. Keszthelyi elmondása szerint erről először egy ügyfelüktől értesült, aki e-mailben küldte tovább neki a dokumentumot értelmezést kérve.
A tiltás miatt körülbelül tíz állami partnerük bontotta fel a szerződését, köztük a Volán-csoport is. Később azonban Nagy Márton gazdasági miniszter engedélyezte a szerződések fenntartását, azzal a feltétellel, hogy az új megállapodások esetében az alkuszi jutalék legfeljebb 20 százalék lehet.
Keszthelyi szerint a vállalat jutalékszintje valóban magasabb az átlagnál, de szerinte ez nem indokolatlan, mert jelentős szakmai és operatív munkát végeznek az ügyfelek számára. Hozzátette: a piacon sokszor túlzó állítások jelennek meg a Hungarikum részesedéséről és bevételeiről.
A vezérigazgató szerint jelenleg mintegy 12 200 független alkusz dolgozik Magyarországon, és visszautasítja azt az állítást, hogy az alkuszi jutalékok jelentős része náluk összpontosulna. Elmondása alapján 2025 első felében az összes jutalék kevesebb mint 18 százaléka került a Hungarikumhoz.
Beszélt a CIG Pannóniával való kapcsolatukról is, amelyben a Hungarikum közel 60 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik. Állítása szerint ugyanakkor az alkuszcég bevételeinek mindössze néhány százaléka kapcsolódik a biztosítóhoz, ezért szerinte nem igaz, hogy kizárólag erre a háttérre építenék működésüket.
Keszthelyi Erik végül arról is beszélt, hogy nyitott lenne az együttműködésre egy új politikai vezetéssel is. Mint fogalmazott, szívesen egyeztetne a következő kormánnyal arról, hogyan lehetne hatékonyabbá és versenyképesebbé tenni a magyar biztosítási piacot az elmúlt húsz év tapasztalatai alapján.
Indexkép: Hungarikum Alkusz
