Június 1-jéhez közeledve egyre nagyobb figyelem övezi a kormányzat tervezett intézkedését, amely az Európán kívüli, harmadik országból érkező vendégmunkások foglalkoztatásának korlátozását célozza. Bár a kabinet még nem hozott végleges döntést, a vállalkozói szféra és a munkaerőpiaci szereplők már most jelentős gazdasági következményekre figyelmeztetnek, foglalta össze cikkében az economx.hu.
A kérdés azért vált kiemelt témává, mert a kormány választási programjában szerepelt, hogy 2026. június 1-jétől felfüggesztenék az Európán kívüli vendégmunkások beáramlását, miközben a cél a magyar munkavállalók foglalkoztatásának erősítése és a bérek emelése lenne. Az elmúlt napok nyilatkozatai ugyanakkor arra utalnak, hogy a végrehajtás részletei még formálódnak.
A kormányszóvivő tájékoztatása szerint a kabinet várhatóan a következő ülésén dönt a korlátozás pontos formájáról. A miniszterelnök több tárcát is bevont a helyzet áttekintésébe, és soron kívüli jogszabály-felülvizsgálatot rendelt el annak érdekében, hogy felmérjék a vendégmunkások foglalkoztatásával kapcsolatos szabályozás hatásait és az esetleges változtatások következményeit.
A vállalati oldal azonban attól tart, hogy egy gyors és átmenet nélküli tiltás komoly működési problémákat okozhat. A WHC Csoport május 7. és 15. között végzett felmérést 157 hazai vállalat részvételével. A kutatásban szereplő cégek többsége jelentős árbevétellel és több száz fős létszámmal működik, így meghatározó szereplői a magyar gazdaságnak.
Az eredmények szerint a válaszadók 71,3 százaléka úgy véli, jelenleg nem tudná kizárólag magyar munkavállalókkal fedezni munkaerőigényét. Különösen az ezer főnél többet foglalkoztató vállalatok körében erős ez az álláspont. A cégek jelentős része arról is beszámolt, hogy a megfelelő hazai munkaerő megtalálása és megtartása egyre nehezebb feladat, ami miatt sok vállalkozás már jelenleg is külföldi dolgozókra támaszkodik.
A kutatás arra is rámutatott, hogy a vállalatok több mint négyötöde nem rendelkezik olyan belső kapacitással, amely lehetővé tenné a külföldi munkavállalók önálló toborzását és foglalkoztatását. Emiatt sokan minősített munkaerő-közvetítő partnerek segítségére szorulnak.
A WHC álláspontja szerint a munkaerőhiány rövid távon nem kezelhető pusztán az inaktív magyar munkavállalók bevonásával. A cég szakértői úgy látják, hogy a statisztikákban szereplő több százezres inaktív réteg jelentős részének munkaerőpiaci integrációja hosszabb, akár éveket igénylő folyamat lehet, amely képzéseket és célzott programokat követel meg.
Hasonló véleményt fogalmazott meg a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége is. A szervezet szerint indokolt lehet a munkaerőpiac védelme, ugyanakkor a működő vállalatok alkalmazkodási idejét is figyelembe kell venni. A szövetség vezetői arra hívták fel a figyelmet, hogy a rendelkezésre álló hazai munkaerő-tartalék mozgósítása nem történhet egyik napról a másikra.
A VOSZ ezért olyan megoldást javasol, amely a teljes tiltás helyett fokozatos átállást, szigorúbb ellenőrzést és átmeneti szabályokat tartalmazna. A szervezet szerint elsőbbséget kell biztosítani a magyar munkavállalóknak, ugyanakkor csak ott lenne indokolt korlátozni a külföldi munkaerő alkalmazását, ahol valóban rendelkezésre áll megfelelő hazai utánpótlás.
A munkáltatói érdekképviselet emellett fontosnak tartja a visszaélések visszaszorítását, az átlátható foglalkoztatási rendszerek erősítését, valamint a nyugdíjasok, pályakezdők, részmunkaidősök és jelenleg inaktív személyek munkába állását segítő programok elindítását.
A következő napok döntő jelentőségűek lehetnek a kérdésben. Amennyiben a kormányzat a korábban meghirdetett menetrend szerint jár el, a vállalatoknak rendkívül rövid idő állhat rendelkezésükre az alkalmazkodásra. A gazdasági szereplők ezért széles körű szakmai egyeztetést sürgetnek, hogy a munkaerőpiaci változások ne veszélyeztessék sem a termelést, sem a meglévő magyarországi munkahelyeket.
Indexkép: illusztráció, depositphotos
