A Kúria közzétette jogegységi határozatát a C-630/23. számú, az egykori devizahitelesek szerződéseit érintő uniós ítélet értelmezése alapján. A döntés kimondja, hogy teljes érvénytelenség esetén a deviza alapú szerződés csak a fogyasztó kifejezett, tájékozott kérése alapján nyilvánítható hatályossá. A határozat célja az egységes bírói gyakorlat kialakítása és az uniós joggal való összhang biztosítása. Az alábbi írásban dr. Szabó Bianka Ilona ügyvéd igyekszik ezen kérdések tekintetében eligazodni az érintetteknek, tette közzé a penzcentrum.hu.
Amint az az Európai Unió Bírósága C-630/23. számú ítéletének hatálybalépése okán várható volt, a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa 2025. 07. 15. napján közzétette 10/2025. számú jogegységi határozatát (Jpe.IV.60.030/2025/17.szám) az ítélet értelmezése tárgyában.
A jogegységi határozatban foglaltak a Magyar Közlönyben történő közzététel napjától az indítványozó tanács -, illetve tárgyban eljáró bíróságok számára kötelező jelleggel bírnak, tekintettel arra, hogy a cél az egységes bírói gyakorlat biztosítása, annak fejlesztése.
A határozat kimondja, hogy amennyiben a deviza alapú kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés teljes egészében érvénytelen a benne foglalt árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezésének tisztességtelen jellege miatt, úgy a szerződés érvényessé nyilvánításának helye nincs, egy kivételtől eltekintve: amennyiben azt a fogyasztó kéri, a megfelelő tájékoztatását követően. A megfelelő tájékoztatás tárgyában a Tanács rögzíti a fogyasztó által kifejezett szándék fontosságát, azzal, hogy azt szabad és tájékozott beleegyezés eredményeként tegye meg, amelyet a nemzeti bíróság vizsgálni köteles.
A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a C-630/23. számú ítéletből ismert két követelmény figyelembevételével járt el értelmezése során:
- A nemzeti bíróságoknak azon jogi és ténybeli állapotot kell helyreállítani, amelyben a fogyasztó az adott szerződés hiányában lett volna.
- Az eljárás során nem választható olyan jogkövetkezmény, amely során a fogyasztó kizárólag a tisztességtelen kikötés hátrányos hatása alól mentesül, miközben adott szerződés további elemeinek érvényessége fennmarad.
A Tanács a fentiekre tekintettel rögzítette, hogy az érintett szerződések DH2 törvény 37. § (1) bekezdésére alapozva hatályossá nyilváníthatóak, melynek keretében megvalósítható egy olyan tartalmú rendezés a felek között, ami összhangban áll az ítéletben foglaltakkal: Felszámolásra kerüljön a felek jogviszonya és létrejöjjön egy, az értékegyensúly fenntartásának elvén alapuló elszámolás.
Teljes egészében érvénytelen deviza alapú szerződések esetében a hatályossá nyilvánítás keretében a fogyasztó egy pénzügyi lízingszerződés esetén köteles visszaadni a lízingtárgyat, annak hiányában pedig megfizetni a helyébe lépő értéket és a felszólítástól annak törvényes mértékű késedelmi kamatait. Kölcsönszerződés esetében visszatérítendő a pénzügyi intézmény számára a ténylegesen folyósított kölcsönösszeg és annak felszólítástól számított törvényes mértékű késedelmi kamata. A pénzügyi intézmény az érvénytelen szerződés alapján bármilyen jogcímen megfizetett tételeket-, és annak felszólítástól számított törvényes késedelmi kamatait megtéríteni köteles a fogyasztó számára.
Figyelemmel a fentiekben foglalt jogkövetkezményre, a jogegységi határozat rögzíti, hogy fel sem merül a nemzeti jog contra legem (azaz törvénnyel szembeni) értelmezése, ahogy az sem, hogy a DH2 törvény 37. § uniós jogba ütköző módon korlátozná a fogyasztói jogokat. Utóbbi továbbra is alkalmazható tárgyi törvény hatálya alá tartozó szerződések tekintetében, mely nem függ az adott szerződés érvénytelenségi okától.
Forrás: penzcentrum.hu
