Újabb részletek kerültek nyilvánosságra a K. Endrének adott elnöki kegyelem ügyében. Az egykori igazságügyi államtitkár, Répássy Róbert kedden reagált azokra az állításokra, amelyek szerint szerepe volt a kegyelmi döntés előkészítésében, írta meg az economx.hu.
A politikus közösségi oldalán közzétett bejegyzésében – amelyet később eltávolított – visszautasította azt az állítást, hogy jóváhagyta volna a kegyelem ellenjegyzését. Állítása szerint a nyilvánosságra kerülő dokumentumokból egyértelműen kiderül majd, hogy sem ő, sem az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi főosztálya nem ismerhette meg az ügy iratait az ellenjegyzés előtt. Elmondása szerint a folyamatot a köztársasági elnöki hivatal sürgetése gyorsította fel.
A szakmai álláspont nem támogatta a kegyelmet
Répássy szerint a minisztérium illetékes szakmai szervezeti egysége eredetileg nem támogatta K. Endre kérelmének előterjesztését. Hangsúlyozta, hogy a kegyelmi főosztály jellemzően csak különösen súlyos egészségügyi helyzetekben – például gyógyíthatatlan vagy végstádiumú betegségek esetén – javasolja a köztársasági elnöki kegyelem lehetőségének mérlegelését.
A volt államtitkár elmondása szerint a kérelmet K. Endre felesége nyújtotta be, amelyben családi és személyes körülményekre, valamint férje ártatlanságára hivatkozott. Véleménye szerint ezek az érvek nem feleltek meg azoknak az elveknek, amelyek alapján az államfői kegyelem indokolható lenne.
Az államfő döntését nem vitatták
A nyilatkozat szerint az Igazságügyi Minisztériumban általános gyakorlatnak számított, hogy az igazságügyi miniszter tudomásul veszi a köztársasági elnök végső döntését a kegyelmi ügyekben. Répássy azt állította, hogy ez nem kizárólag a K. Endre-ügyben volt így, hanem más esetekben is előfordult, hogy az államfő szélesebb körben élt kegyelmi jogkörével, mint amit a minisztérium eredetileg támogatott volna.
Hozzátette, hogy a köztársasági elnök nem köteles részletes indoklást fűzni kegyelmi döntéseihez, ezért várakozásai szerint a nyilvánosságra kerülő dokumentumok sem tartalmaznak majd érdemi magyarázatot arra, hogy miért részesült kegyelemben K. Endre.
A pápalátogatás közelsége is szerepet játszhatott
A kegyelmi ügy kirobbanását követően Répássy 2024 februárjában összefoglaló feljegyzést készített az új igazságügyi miniszter, Tuzson Bence számára. Ebben azt írta, hogy Novák Katalin hivatala a közelgő pápalátogatás miatt sürgette az ügy lezárását, és azt kérte, hogy a kegyelmi döntés még az esemény előtt megszülessen.
A dokumentum szerint Varga Judit 2023. április 19-én továbbította a kérelmet az államfő részére, ugyanakkor nem támogatta a kegyelem megadását. Ennek ellenére Novák Katalin 2023. április 27-én kegyelmet adott K. Endrének.
Répássy feljegyzése arra is kitér, hogy a döntéshozatal a rendelkezésre álló rövid idő miatt nem a megszokott hivatali rendben zajlott. Állítása szerint a folyamat során a szokásos szolgálati út több eleme is kimaradt, ami rendkívüli körülménynek számított a kegyelmi ügyek kezelésében.
A most nyilvánosságra került állítások több szempontból is jelentősek. Egyrészt azt sugallják, hogy a szakmai apparátus nem támogatta a kegyelmet, másrészt pedig azt, hogy a döntés előkészítése eltért a megszokott eljárásrendtől. Ha a teljes kegyelmi dokumentáció megerősíti Répássy állításait, az tovább árnyalhatja a felelősségi viszonyokat a kegyelmi botrányban.
A nyilatkozat ugyanakkor nem ad választ arra a kérdésre, hogy végül milyen konkrét szempontok alapján született meg a kegyelmi döntés, mivel az államfői kegyelem indoklása nem nyilvános. Éppen ezért a most ismertté vált részletek inkább az eljárás körülményeire, mintsem a döntés tényleges indokaira világítanak rá.
Indexkép: Facebook/Varga Judit
Kapcsolódó cikkek:
