Átfogó adóreformot készít elő a leendő Tisza-kormány – erről beszélt parlamenti meghallgatásán Kármán András pénzügyminiszter-jelölt. A tervek között szerepel a kata újbóli bevezetése, a vállalati különadók fokozatos leépítése, az szja-rendszer átalakítása, valamint egy új vagyonadó bevezetése is, írta meg az economx.hu.
Kármán szerint a jelenlegi adórendszer túl bonyolult és számos ponton torzítja a gazdasági versenyt, ezért egy egyszerűbb, kiszámíthatóbb és átláthatóbb struktúrát szeretnének kialakítani.
A bejelentések egyik legfontosabb eleme, hogy újra elérhetővé válhat a kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a kata. A pénzügyminiszter-jelölt úgy fogalmazott: a magyar kisvállalkozóknak szükségük van egy könnyen kezelhető és stabil adózási formára, amely csökkenti az adminisztrációs terheket és kiszámítható működést biztosít.
A Tisza gazdaságpolitikájának másik fontos eleme a különadók rendszerének átalakítása. Kármán András szerint a jelenlegi modell piactorzító hatású, ugyanakkor ezek az adók nem szüntethetők meg egyik napról a másikra. A kabinet ezért fokozatos kivezetésben gondolkodik, amely hosszabb távon stabilabb és kiegyensúlyozottabb adókörnyezetet teremthet.
A meghallgatáson szó esett a társasági adókedvezmények felülvizsgálatáról is. A tervek szerint megszüntetnék a bizalmi vagyonkezelési konstrukciókhoz kapcsolódó adóelőnyöket, mert az új kormány álláspontja szerint ezek sok esetben lehetőséget teremtenek a köz- és magánvagyonok átláthatatlan összefonódására.
Az szja-rendszerben szintén jelentős változások jöhetnek. A Tisza-kormány adójóváírást vezetne be, miközben a mediánbér szintjéig csökkenne a munkavállalók személyi jövedelemadó-terhe. Kármán példaként említette, hogy a minimálbéren dolgozók esetében a jelenlegi 15 százalékos szja 9 százalékra mérséklődne. Számításaik szerint ez évente nagyjából 240 ezer forinttal növelné az érintettek nettó jövedelmét.
A kabinet emellett egyes termékek áfájának csökkentését is tervezi, különösen azoknál az árucikkeknél, amelyek nagyobb arányban jelennek meg az alacsonyabb jövedelmű háztartások fogyasztásában.
Kármán András beszélt egy új vagyonadó bevezetéséről is, amely egy szűk, kiemelten vagyonos réteget érintene. A tervek szerint az 1 milliárd forintos vagyonhatár felett 1 százalékos adót kellene fizetni. Indoklása szerint jelenleg a jelentős vagyonnal rendelkezők arányosan kisebb közterhet viselnek, mint a munkából élők.
A pénzügyminiszter-jelölt hangsúlyozta, hogy az adó megállapítását a NAV végezné központi adatbázisok alapján, így az érintettek automatikusan kapnának adótervezetet, amelyet szükség esetén módosíthatnának. Szerinte ezzel a rendszerrel a lakosság döntő többségének semmilyen plusz adminisztrációja nem keletkezne.
A vagyonadóval kapcsolatban több elemző is felvetette, hogy az ilyen típusú adókat sok országban nehéz hatékonyan beszedni. Kármán erre reagálva azt mondta: a nemzetközi példák alapján azok a modellek működnek jól, ahol széles az adóalap, ugyanakkor alacsony az adókulcs. Állítása szerint a tervezett 1 százalékos mérték nem teremtene erős ösztönzést az adóelkerülésre.
A bejelentett intézkedések alapján a Tisza-kormány egy jelentős adópolitikai fordulatra készülhet, amely egyszerre célozza a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését, a munkából élők adóterheinek mérséklését és a nagyobb vagyonok erősebb közteherviselését.
