Jelentős hiány mutatkozik a nyugdíjrendszer pénzügyeiben, amely több száz milliárd forintot tesz ki.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adatai alapján Magyarország 2025-ben 6629 milliárd forintot fordított nyugdíjakra, ami 6,8%-os növekedést jelent 2024-hez képest. Ugyanakkor a Nyugdíjbiztosítási Alap hiánya elérte a 760 milliárd forintot.
A nyugdíjalap bevételének forrásai közé tartozott a 2965 milliárd forint társadalombiztosítási járulék és a 2904 milliárd forint szociális hozzájárulási adó (szocho). A büdzsé eredetileg 564,5 milliárd forint központi támogatást tervezett, azonban a hiány végül jóval magasabb lett. A Portfolio elemzése szerint, ha az Egészségbiztosítási Alapot is beleszámítjuk, 2025-ben összesen 2700 milliárd forintnyi társadalombiztosítási kiadásnak nem volt egyértelmű fedezete. Ez a GDP mintegy 3%-ának felel meg. Az állam azonban ötödik éve pótolja a hiányt költségvetési forrásokból, így a rövid távú pénzügyi működés zavartalan marad.
Fontosabb adatok 2025-ből:
- A nyugdíjkifizetések átlagosan havi 500 milliárd forint körül voltak a rendkívüli hónapoktól eltekintve.
- Februárban a 13. havi nyugdíj miatt a kiadások megközelítőleg megduplázódtak, novemberben pedig egy közel 100 milliárd forintos, visszamenőleges nyugdíjkiigazítás növelte jelentősen a kiadásokat.
- Az összes nyugdíjszerű ellátás 7301 milliárd forintot tett ki.
- A Nyugdíjbiztosítási Alap 760 milliárd forintos hiányából 487 milliárd forint a 13. havi nyugdíjnak tulajdonítható.
- Az egészségügyi kiadások 4902 milliárd forintot értek el.
- A nyugdíj- és egészségügyi kiadások összesen 11 540 milliárd forintot tettek ki, míg a bevételek 8326 milliárd forinton álltak meg.
- A két alap összesen 2700 milliárd forint központi támogatásban részesült.
- 2019 óta a kiadások közel duplájára nőttek (+91%), a bevételek azonban csak 66%-kal emelkedtek.
- 2026-tól a 14. havi nyugdíj bevezetése további költségvetési terhet jelent, az első részlet februárban várható.
Forrás: economx.hu
