A legutóbbi parlamenti választás nem csupán politikai fordulatot hozott, hanem a dezinformáció működésének látványos átalakulását is megmutatta. Nemzetközi beszámolók szerint a kampány során olyan intenzitású és komplexitású információs befolyásolás zajlott, amely korábban nem volt jellemző a magyar politikai térre.
A hamis narratívák, manipulált tartalmak és koordinált online kampányok egyszerre jelentek meg, miközben a klasszikus propaganda eszközei is új formát öltöttek.
A dezinformáció döntően belső eredetű volt
Bár a kampány idején jelentős figyelem irányult a külföldi – elsősorban orosz – beavatkozás lehetőségére, az elemzések alapján a félrevezető tartalmak túlnyomó része belföldről származott.
Szakértői becslések szerint a dezinformáció akár 90 százaléka hazai forrásból indult ki. Ez arra utal, hogy a politikai kommunikációban egyre nagyobb szerepet kapnak a belső, szervezett narratívagyártó rendszerek, amelyek már nem csupán reagálnak, hanem aktívan formálják a közbeszédet.
A választás végeredménye – amely során a Tisza Párt kétharmados többséget szerzett, leváltva a hosszú ideje kormányzó Fideszt – csak tovább erősítette az elemzői érdeklődést a kampány módszerei iránt.
Nem csak pártok, hanem teljes kommunikációs hálózatok működtek
A dezinformáció terjesztése nem kizárólag pártszinten zajlott. A kampány során egy szélesebb, egymással összekapcsolódó médiából, influenszerekből és szervezetekből álló ökoszisztéma működött.
Elemzők szerint a kormányközeli kommunikáció különösen szervezett és koordinált volt, amelyben nemcsak hivatalos csatornák, hanem félhivatalos és informális platformok is részt vettek.
Ez a modell lényegében egy „többszintű információs gépezetként” működött, amely egyszerre volt képes tömeges elérést és célzott üzenetátadást biztosítani.
Új taktika: a teljesen kitalált „tények” korszaka
A kampány egyik legjelentősebb újítása az volt, hogy a dezinformáció már nem csupán torzított valóságra épült, hanem teljes egészében kitalált információkra.
Elemzők szerint megjelent az a stratégia, amelyben politikai szereplők nemcsak értelmezik vagy ferdítik a valóságot, hanem konkrétan létrehoznak egy alternatív „tényvilágot”, majd azt dokumentumokkal, médiamegjelenésekkel próbálják hitelesíteni.
Egy ilyen eset volt egy állítólagos ellenzéki program kiszivárogtatása, amely később hamisítványnak bizonyult, mégis jelentős nyilvánosságot kapott, sőt kampányeszközzé vált.
Ez a módszer már túlmutat a klasszikus propagandán: inkább egyfajta „gyártott valóságként” írható le.
Orosz minták, de korlátozott hatás
A kampány során külföldi – főként orosz – befolyásolási kísérletek nyomai is megjelentek. Ezek jellemzően jól ismert módszereket követtek: hamis hírek, manipulált videók, illetve valós médiumokat utánzó tartalmak.
Egyes esetekben teljesen kitalált történeteket terjesztettek, amelyek látványos, sokkoló állításokra épültek. Azonban ezek hatása korlátozott maradt.
Ennek egyik oka az volt, hogy a tartalmak jelentős része nem a magyar nyelvű, domináns platformokon terjedt, hanem kevésbé releváns csatornákon. Emiatt az elérésük és társadalmi hatásuk elmaradt a várakozásoktól.
Platformkorlátozások és az alternatív csatornák erősödése
A Meta és a Google politikai hirdetéseket korlátozó intézkedései új helyzetet teremtettek. A hagyományos online hirdetési modellek beszűkülése miatt a kampányok alternatív terjesztési formák felé fordultak.
Kiemelt szerepet kaptak a zárt, meghívásos alapon működő közösségi csoportok, amelyekben a felhasználók koordinált módon erősítették egymás tartalmait.
Ezek a csoportok lényegében „digitális mozgósító hálózatként” működtek: nemcsak információt terjesztettek, hanem aktív részvételre is ösztönözték tagjaikat.
Az AI belépett a politikai kampányokba
A mesterséges intelligencia használata szintén új dimenziót nyitott a kampányban. AI-alapú videók és képek jelentek meg, amelyek gyakran érzelmi hatásra építettek: félelemkeltésre, dramatizálásra vagy éppen hőskép-építésre.
Mindkét politikai oldal alkalmazott ilyen eszközöket, bár eltérő céllal. Míg az egyik oldalon inkább negatív kampányra használták, addig a másik oldalon identitásépítésre és imázserősítésre.
Fontos probléma ugyanakkor, hogy ezek a tartalmak sok esetben nem jelennek meg a hivatalos hirdetési adatbázisokban, így a kutatók számára nehezen követhetők.
Következtetés: a politikai kommunikáció új korszaka
A magyarországi választás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a dezinformáció már nem kiegészítő eleme a kampányoknak, hanem azok egyik központi eszközévé vált.
A hangsúly a külső beavatkozásokról egyre inkább a belső, professzionálisan szervezett kommunikációs rendszerekre helyeződik át. Eközben a technológiai fejlődés – különösen az AI – tovább növeli a manipuláció lehetőségeit.
Mindez azt jelzi, hogy a jövő választásai nemcsak politikai, hanem információs térben zajló versenyek is lesznek, ahol a hitelesség és az észlelés formálása legalább olyan fontos, mint maga az üzenet.
Forrás: ictglobal.hu
Indexkép: depositphotos
